Ahogy az várható volt, a dolgok a valóságban nem olyan egyszerűek, mint képzeletünkben, ezért a valóság egész máshogy működik, mint az ideális világ. Ez az axióma képeződik le most igen kézzelfogható módon vidéki kis életünkben, különösen tekintettel a felújítási projektünkre. Mert ugye a vécé elkészült, s már csak a fürdőszoba van hátra. Mennyi időbe kerül kicsempézni és járólappal ellátni egy fürdőszobát? Igen, igen, szinte semmi perc. Maga a munka szinte nincs is, olyan pici a fürdő, hogy egy hosszabb ebédszünetben fel lehet pakolni a gyönyörű kerámialapokat. Van ugyan némi szükséges várakozási idő, de mindennel együtt legyen mondjuk három nap. Mármint az ideális világban. Mert ha mindezt felülírja a nagybetűs élet, és a vállalkozó beteget jelent, és aztán a csúszó munkák miatt ide oda rohangál, a három nap igen könnyen duzzad két hétre, ahogy esetünkben is.
Tegnap végre eljutottunk oda, hogy a csempe már a falon, és talán a járólap is a helyére kerül még ma. S még ezt is csak telefonos fenyegetőzés hatására, ugyanis Zsuzsi így gyakorolja a finn nyelvet a szombaton esedékes nyelvvizsgája előtt. No, de legalább haladunk. Az éppen aktuális hatodszor módosított határidő most kedd, amikor végre visszaköltözhetünk lakáskánkba. S már nagyon ideje lenne, mert a csapat alaposan elfáradt, s az iskola, ovi, munkahely nem nagyon veszi figyelembe a szokatlan körülményeket. Ott csak elvárják a szokott teljesítményt.
Közben beköszöntöttek az első fagyok, néha eső esik, néha hó. Reggelente még alaposan fagy, és most már sötétben indulunk s érkezünk haza. A hideg miatt már minden nap tüzet kell rakni a szobákban, s reggel gyakran még így is fázunk. Tegnap például későn értünk haza, ezért nem fűtöttem be, s ez alapvető hibának bizonyult, mert reggel senkinek se akaródzott kimászni a nagyjából meleg ágyból. Viszont utána a hidegben mindenki expressz sebességgel öltözött, így nem késtünk el az indulással.
Botond tegnap hazahozta az őszi időszak első dolgozatcsomagját. Itt az a szokás, hogy a dolgozatokat fél évente háromszor összegyűjtve, csomagban küldik haza megtekintésre. Büszkén jelenthetem, hogy Botond ezúttal remekelt. Több dolgozata, a matek és a környezetismeret is hibátlan lett, s a többiben is csak egy vagy két pont levonása lett. Ezzel nagyon elégedett vagyok, s ezt mondtam is neki. Reméljük, ez mostanában így marad, s Balázs is követi majd a jó példát.
Az utóbbi időszakban többször jártunk uszodában. A kangasalai uszoda még csak tavaly nyílt, s itt van a Lepokotihoz igen közel. Miután a hideg időben, főleg hétvégén a gyerekekkel nem nagyon tudunk kimenni, ezért többször is ellátogattunk az uszodába. Ezt mindenki nagyon szereti, s a csapat ilyenkor jól lefárad fizikailag is, és éjjel garantált a jó alvás. Luci kifejlesztett egy újfajta pancsikálási módit a gyerekmedencében. A hátára és a karjára felszerelünk ilyen felfújható szerelvényeket, ami teljesen fent tudja tartani a vízen. Ezután gyorsan pörgeti a lábát, és oda furikázik a medencében, ahová csak akar, nem zavarja, hogy nem ér le a lába. Ez mindenkinek nagyon tetszik, természetesen főleg Lucának, de többieknek is, mert nagyon látványos. És főleg jó fárasztó, s ezzel teljesen le lehet meríteni a kisasszony energiaraktárát. Mondhatni ezzel hozzánk lehet őt is fárasztani.
Tegnap végre eljutottunk oda, hogy a csempe már a falon, és talán a járólap is a helyére kerül még ma. S még ezt is csak telefonos fenyegetőzés hatására, ugyanis Zsuzsi így gyakorolja a finn nyelvet a szombaton esedékes nyelvvizsgája előtt. No, de legalább haladunk. Az éppen aktuális hatodszor módosított határidő most kedd, amikor végre visszaköltözhetünk lakáskánkba. S már nagyon ideje lenne, mert a csapat alaposan elfáradt, s az iskola, ovi, munkahely nem nagyon veszi figyelembe a szokatlan körülményeket. Ott csak elvárják a szokott teljesítményt.
Közben beköszöntöttek az első fagyok, néha eső esik, néha hó. Reggelente még alaposan fagy, és most már sötétben indulunk s érkezünk haza. A hideg miatt már minden nap tüzet kell rakni a szobákban, s reggel gyakran még így is fázunk. Tegnap például későn értünk haza, ezért nem fűtöttem be, s ez alapvető hibának bizonyult, mert reggel senkinek se akaródzott kimászni a nagyjából meleg ágyból. Viszont utána a hidegben mindenki expressz sebességgel öltözött, így nem késtünk el az indulással.
Botond tegnap hazahozta az őszi időszak első dolgozatcsomagját. Itt az a szokás, hogy a dolgozatokat fél évente háromszor összegyűjtve, csomagban küldik haza megtekintésre. Büszkén jelenthetem, hogy Botond ezúttal remekelt. Több dolgozata, a matek és a környezetismeret is hibátlan lett, s a többiben is csak egy vagy két pont levonása lett. Ezzel nagyon elégedett vagyok, s ezt mondtam is neki. Reméljük, ez mostanában így marad, s Balázs is követi majd a jó példát.
Az utóbbi időszakban többször jártunk uszodában. A kangasalai uszoda még csak tavaly nyílt, s itt van a Lepokotihoz igen közel. Miután a hideg időben, főleg hétvégén a gyerekekkel nem nagyon tudunk kimenni, ezért többször is ellátogattunk az uszodába. Ezt mindenki nagyon szereti, s a csapat ilyenkor jól lefárad fizikailag is, és éjjel garantált a jó alvás. Luci kifejlesztett egy újfajta pancsikálási módit a gyerekmedencében. A hátára és a karjára felszerelünk ilyen felfújható szerelvényeket, ami teljesen fent tudja tartani a vízen. Ezután gyorsan pörgeti a lábát, és oda furikázik a medencében, ahová csak akar, nem zavarja, hogy nem ér le a lába. Ez mindenkinek nagyon tetszik, természetesen főleg Lucának, de többieknek is, mert nagyon látványos. És főleg jó fárasztó, s ezzel teljesen le lehet meríteni a kisasszony energiaraktárát. Mondhatni ezzel hozzánk lehet őt is fárasztani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése