Sűrű szombat

Pénteken Zsuzsi születésnapja volt. Már napok óta folyt a titkos készülődés és ajándékvásárlás. Végül egy világítós órát választottam neki ajándékba, olyat, ami a plafonra ki tudja vetíteni az időt, már régi kívánsága Zsuzsinak. Így most már a nappaliban és a hálószobában is van világítós óra.
Az ünneplés után a munkahelyen várt az én (kissé már menetrendszerű) meglepetésem: ismét lerobbant a számítógépem, úgyhogy a pénteki munkanapot újrainstallálással töltöttem. Cserébe délután Botival úszni mentünk, és kivételesen nem is késtünk el, úgyhogy én is végig úsztam a fél órát, kissé el is fáradtam. Ilyenkor mindig eszembe jutnak a régi úszós idők, hogy vajon a régi csapattagokkal mi lehet? Szendrő Tamás és Szilárd, Galánfi Villő, Gilányi Viktor, Dobson Anita, Nagy Laci, meg a többiek, akiknek a neve már eszembe se jut, és az edzők: Szokolai Laci és Vizi Csaba. Merre vagytok, mit csináltok, hol éltek? Eszembe jutnak az edzések, a végigküzdött kilométerek, a versenyek és a sárga tötölköző. Szép emlékek.
Szombat: a nemzetközi nőnap, és egyúttal Zotyó névnapja. Reggel hamar összekaptuk magunkat, mert Botit fél tízre vittem Tamperébe a hittanra (kivételesen innen se késtünk el, mert elnéztem az időpontot, valójában csak tízre kellett volna menni). Vica is jött velünk, aztán ketten mentünk bevásárolni. Közben Móni átjött a Lilivel Zsuzsihoz, hogy úgyhogy bevállaltam a főzést, amíg ők a gyerekeket sétáltatták. Csirkehúsleves készült meg pörkölt, Persze jó későn lett kész (főzéstudományom még nem áll a helyzet magaslatán), így rövid ebéd után rohantam vissza Botiért a templomba. Pedig akkor még épp csak hozzákezdtem Zsuzsi tortájához, ami Régensherceg torta lett volna. Mire hazaértünk, már negyed négy volt. Gyorsan nekiláttam befejezni a tortát, mert négyre vártuk Gabit, Rolandot és a lányaikat. Szerencsésen meg is érkeztek. A lányok babáztak Lucával, meg kényeztették Virágot. Ezernyi tincsbe befonták a haját, Vica meg ragyogott, ezúttal a kék ruhájában. Nati is felpróbálta a különféle kisasszonyruhákat, és nagy sikert aratott nála Vica zenélős ékszerdoboza. A vendégeskedés után már csak egy gyors ágyba fektetésre futotta az erőnkből ezen a hosszú napon.
Most vasárnap reggel van, Zsuzsi és Boti még alszanak, Balu és Vica meg a nappaliban hancúroznak Lucussal.
Főzés közben ráakadtam a Divéky Rádióra. Itt többféle csatornára összeválogatott igényes zenék hallhatók. Eredetileg magyar számokat adó internetes rádiót kerestem, de sajnos amiket eddig találtam, azok olyat zenéket adnak, amiket én nem nagyon szeretek (kb.: tuc-tuc....). De itt a Divékynél a Made in Hungary csatorna pont a nekem tetsző stílusú számokat ad, így be is állítottam lejátszásra. Sajnos ez a rádió a netrádióknál szokatlan módon valami flash-es klienssel megy, így az amarokot nem tudtam beállítani vevőnek. Ez alapvetően nem lenne baj, de a flash kliens pár percenként kifagy, így ha nem tudom a forráskódból kiszedni a folyam címét, és beállítani valami rendes klienssel, akkor le kell mondjak erről az amúgy kiváló zenét adó rádióról.