2008. március 1., szombat

Síszünet

Ezen a héten volt az iskolákban a síszünet, ezért Botinak nem volt suli. Hogy az ovisok is pihenjenek egyet, szerdától ők is itthon maradtak, szóval Zsuzsi egyedül volt napközben a négy gyerekkel. Éjszaka meg kettesben Lucival, aki még mindig (megint?) hasfájlalós – nyüzsgős – nemalvós korszakát éli.
Munkahelyi dolgaim remekül haladnak. A szünet miatt alig páran lézengtek odabent, tehát jól lehetett haladni. Visszaküldték egyik kéziratomat revízióra. Ennek örülök, mert csak néhány dolgot kértek a bírálók, és csupán az egyik igényel egy kicsit komolyabb munkát és programozást, ezen dolgoztam a héten. Arra számítok, hogy ezekkel az új eredményekkel már el fogják fogadni ezt a cikket. Az elsőt ebben az évben!
A munkához tartozik, hogy a gyakori géphibák miatt a keresem a lehetőségeket fájljaimnak a biztonságba helyezésére. Többek között a számításaimat is migráltam az asztali gépemről csoportunk klaszterének egyik gépére. Ennek megvan az az előnye is, hogy az a gép elég nagy teljesítményű, kétmagos processzorral, és három gigabájtnyi memóriával, így programjaim lényegesen gyorsabban futnak, mint régebben.
Ugyanígy, ráakadtam a subversion rendszerre, amit alighanem be fogok állítani kézirataim kezelésére. Már eddig is számoztam a kéziratok egyes verzióit, hogy könnyen elő lehessen keresni régebbi változatokat, de ezzel a dedikált eszközzel talán még egyszerűbb lesz ezt megvalósítani.
A szünet folyamán sok vendégeskedés volt. Kezdtük ugye vasárnap, amikor Meli és Tomi látogatott meg minket, majd folytattuk szerdán, amikor Zsuzsi az összes gyerekkel Gabiéknál volt, végül pénteken Móni jött el a gyerekeivel. Vasárnap pedig játszóház lesz. Megfigyeltem, hogy a vacak tél (folyamatos locspocs, köd stb.) megviselte a családanyákat, mert mindegyik depressziós (Zsuzsi, Gabi, Móni és Eszter is). Felmerült, hogy szervezzünk új programokat, amikor lehetne találkozni. Szóba került cserkészet és „Kossuth klub” is, meglátjuk, mi valósul majd meg. Apropó depresszió: Zotyótól megkaptam CoelhoVeronika meg akar halni” című könyvét. Nagy hatással volt rám, egymás után kétszer is elolvastam. Mindenkinek szívből ajánlom, bár nem egy limonádé jellegű olvasmány. Eddig még nem is hallottam erről az íróról (na nem mintha olyan rendkívül kiművelt lennék az irodalom terén), de utánanéztem, és úgy tűnik világhírű az illető. Szóval most már én is ismerem. Olvastam, hogy első, számára az ismeretséget meghozó könyve "Az alkímista" volt. Nosza, elolvastam azt is, de az nem igazán tetszett. Nem mondom, ötlet az volt benne, de valahohgy úgy vagyok vele, mint Borges novelláival. Valahogy céltalan (vagy öncélú?) miszticizálásnak tetszik. (Az alkímistát olvasva valahogy Borges novellái ugrottak be.) Szóval Az alkímista szerintem nyomába sem ér a Veronikának. Viszont kíváncsi vagyok, milyen lesz a harmadik könyv, ami megvan: „A zarándoklat”.
Újabban más jellegű (értsd koczka) olvasmányaim is vannak: előfizettem a Linux Magazine elektronikus kiadására. Tetszik az idea, hogy a netről letöltött PDF fájl formájában kapom meg az újságot. Így nem foglal helyet, kereshető, sokáig tárolható, és amúgy is a laptopomról olvasom (ja, és olcsóbb is, mint a papír változat). Keresek még más folyóiratokat is, amiket érdemes lenne így előfizetni, eddig még a Scientific American szerepel a jelöltjeim között. Sajnos se a Természet Világa, se az Élet és Tudomány nem érhető el ebben a formában, pedig azokat aztán igazán szívesen előfizetném ilyen formában, lévén amíg otthon voltunk, több mint tíz évig előfizetőjük és rendszeres olvasójuk voltam. Talán majd a jövőben erre is lehetőség nyílik.
Boti és Balázs mostanában nagyon érdeklődnek a csillagászati dolgok iránt. Megvan nekik a Bolygók atlasza című képeskönyv, és már kívülről fújják a különböző bolygók mindenféle adatait. Nézegettük többször Botival a Stellarium (szabad) programot, azzal azonosítottuk a különféle csillagképeket. Tanulmányoztuk azt is, hogy a több holdas rendszerekben hogyan befolyásolják az egyes holdak egymás pályáját. Ez nagyon látványos pl. a Mars esetében, ahol a rövidebb pályájú Phobos hold össze vissza rángatja a nála kisebb tömegű, de távolabbi pályán keringő Deimos-t. Mindezt remekül meg lehet figyelni a Stellarim-ban és persze még sok minden mást is. Úgy látom, nem árt majd utánanéznem sok mindennek ebben a kérdéskörben, mert nem igazán vagyok tájékozott a csillagászatban, pedig tulajdonképpen érdekes a téma.
Balázs nagyon nagy léptekben fejlődik. Sokat rajzol, énekel, sőt, Botitól kezd megtanulni számolni és olvasni is. Továbbra is nagy kedvenc Thomas, folyton azt a dalocskát énekli, persze halandzsává torzult angol szöveggel. Most éppen térképeket és bolygókat rajzol, Boti után szabadon, de saját egyéniségét beleadva: Itt van „Balázsország” és „Germénia” (sic!).
Viszonylag egyszerű hétvége várható, bár vasárnap délután játszóház lesz, délelőtt meg mise, szóval szombaton kell(ene) kipihenni magunkat.

1 megjegyzés:

Zsuzsanna írta...

Remélem, igazad lesz, és csak az ócska tél okozza a depressziót! Azaz a tavasz beálltával minden megint szép és jó lesz! Az se ártana azért, ha aludni is tudnánk.
Balázs már olvas 3-4 betűs szavakat és az összeadás is megyneki 20-ig. Ő is ugyanolyan ügyes és okos mint Boti, csak nem ugyanazok érdeklik! Pl. Boti matekóráit nem annyira szereti :-O,de szerintem kreatívabb, mint Boti, élénkebb a fantáziája. Egyébként már Virág is suttyomban kezdi eltanulni a fiúktól a dolgokat - legalábbis nagyon igyekszik, bár a számára ezek a számolás-dolgok inkább csak poénok, valamiféle titkos nyelv részei (szerintem).
Kíváncsi leszek a Veronikára, csak legeyn időm olvasni!
ZSuzsi