Vasárnap játszóház volt. Nagyon jól sikerült, mert sokkal többen jöttek el, mint máskor, olyanok is, akik eddig még nem, vagy csak ritkán fordultak meg itt. Például Kriszta és Dávid, a két gyermekükkel. Ők két évet töltöttek Japánban, és csak most a napokban érkeztek vissza. Mikor még elmentek, friss házasok voltak, most meg már két gyerekes család, nem mondom! A gyerekek mécseseket csináltak bébiételes üvegcsékből (Zsuzsi klassz ötlete alapján). Móni hozott felragasztható ékköveket, meg gyöngyöket. Szerintem remek alkalom volt, remélem a többiek is élvezték, nem csak én...
A munka közben haladgat, lassan visszaküldésre kerül az egyik cikkem, a másik meg elbírálás alatt. Csak a pályázattal haladok nagyon lassan, kissé az az érzésem, hogy soha nem fog elkészülni. A vasárnapi óraátállítás ezúttal az egész családot megviselte. Luci kitalálta, hogy akkor ezentúl hajnalban kel föl, öt és hat között, ezért valakinek mindenképpen virrasztani kell vele, így leginkább Zsuzsi is meg én is kialvatlanok vagyunk. Az utolsó két nap duplóból várat építettünk kettesben. Vannak nagy bástyák, kapu, marcona harcosok, és természetesen a királylányok tornya bugyirózsaszín kivitelben. Aztán jönnek az ovisok (hét, fél nyolc magasságában), és nagyon örülnek az éjszaka termett várnak. Megy a nagy játék. Sajnos, mire hazaérek, általában valamilyen katasztrófa (mely gyakran Balázs névre hallgat), földig rombolja az erődítményt. Tiszta Kőmíves Kelemen hangulat. Mondjuk, annyiból nem baj, hogy így legalább változatos játékokat tudnak játszani a gyerkőcök.
A munka közben haladgat, lassan visszaküldésre kerül az egyik cikkem, a másik meg elbírálás alatt. Csak a pályázattal haladok nagyon lassan, kissé az az érzésem, hogy soha nem fog elkészülni. A vasárnapi óraátállítás ezúttal az egész családot megviselte. Luci kitalálta, hogy akkor ezentúl hajnalban kel föl, öt és hat között, ezért valakinek mindenképpen virrasztani kell vele, így leginkább Zsuzsi is meg én is kialvatlanok vagyunk. Az utolsó két nap duplóból várat építettünk kettesben. Vannak nagy bástyák, kapu, marcona harcosok, és természetesen a királylányok tornya bugyirózsaszín kivitelben. Aztán jönnek az ovisok (hét, fél nyolc magasságában), és nagyon örülnek az éjszaka termett várnak. Megy a nagy játék. Sajnos, mire hazaérek, általában valamilyen katasztrófa (mely gyakran Balázs névre hallgat), földig rombolja az erődítményt. Tiszta Kőmíves Kelemen hangulat. Mondjuk, annyiból nem baj, hogy így legalább változatos játékokat tudnak játszani a gyerkőcök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése