Ezen a hétvégén mindkét nap sűrű programunk volt. Szombaton Botondnak élete első cserkészkirándulása volt. Kicsit féltem, mert egész napos szakadó esőt jósoltak aznapra, de szerencsére a front csak este felé érkezett meg, így nekik alig jutott az esőből. Reggel vittem a találkozóra, és lelkesen elvegyült a többi kiscserkész (vagyis farkaskölyök) között. Nagyon lelkesen jött haza, mesélte az akadályversenyt, amin részt vettek. Csináltak kardot (fából), harci övet és megnéztek íjászbemutatót. Az egész kirándulás – akadályverseny Vesilahti-ban volt, ahol a finn történelemben jelentős események történtek, bár Boti előadásából nem sikerült megérteni, hogy mi is volt az a jelentős esemény. Azért lelkesen magyarázta, és meg persze lelkesen hallgattam.
Vasárnap délután bábszínház volt. A Ramazuri bábcsoport látogatott el a tamperei magyar ovisokhoz, és Mátyás királyos meséket láthattunk tőlük. Nekem tetszett az előadás, és a gyerekek is élvezték. Amikor mondták, hogy menjenek a kislányok fogni a kirlylány menyasszonyi uszályát, akkor Vica egyből jelentkezett, a többii kislányt úgy kellett kérlelni. Aztán amikor meg alvezért kerestek a fekete seregbe, Balázs pattant, és ő lett Kinizsi Pál helyettese. Végül még Boti is játszott a színpadon, mint a fekete sereg egy vitéze. Sajnos fényképek ezúttal nem készültek, ugyanis ez alkalomból derült ki, hogy a fényképezőgépünk elromlott. Naná, hisz már vagy négy hónapja lejárt rá a garancia. Szóval most nincs fényképező, pedig jönnek a kiskarácsonyos szereplések, de legkésőbb Karácsonyra be kell szereznünk a pótlást.
Hétfőn az autót végre elvittem a szervizbe, ahol keddre megreparálták. A kipufogó két helyen is törött volt, cserélni kellett. Meglehet tán, hogy vezetési technikánk finomításra szorul.... Az elektronikában is cseréltek alkatrészeket, de most legalább megint hasít, mint a szibériai száguldó veszedelem. Viszont így a karosszéria kikalapálására megint nem maradt keret.
A munka szépen alakul, a pályázat megírása is a végéhez közeleg, illetve a cikkem módosítása is elkészült, mehet vissza újra az újságba, remélem, ezúttal már utoljára. November van, jön a fogorvosi szezon. Zsuzsi kezdi pénteken, nekem meg jövő hétre van időpontom. Sőt, ami azt illeti, Vica már hétfőn elkezdte, van is három foga, ami kezd elromlani. Szerencsére a fogorvos elmagyarázta neki, hogy nem szabad többet az ujját szopiznia, és eddig ez bevált, azóta tényleg nem (nagyon) veszi a szájába az ujját.
Szokatlanul enyhe őszünk most kezd kissé finnesebre fordulni. Ma reggelre esett egy kis hó, bár épp csak beporcukrozta a földet, és a hét hátralévő részére fagyokat ígérnek. Azt mondom, végre! Így legalább a sár meg a mocsok elmegy, ami az állandó esők után marad. És ki tudja, hátha idén fehér Karácsonyunk lesz? Elvégre ez itt mégiscsak a messzi észak nem igaz?
Vasárnap délután bábszínház volt. A Ramazuri bábcsoport látogatott el a tamperei magyar ovisokhoz, és Mátyás királyos meséket láthattunk tőlük. Nekem tetszett az előadás, és a gyerekek is élvezték. Amikor mondták, hogy menjenek a kislányok fogni a kirlylány menyasszonyi uszályát, akkor Vica egyből jelentkezett, a többii kislányt úgy kellett kérlelni. Aztán amikor meg alvezért kerestek a fekete seregbe, Balázs pattant, és ő lett Kinizsi Pál helyettese. Végül még Boti is játszott a színpadon, mint a fekete sereg egy vitéze. Sajnos fényképek ezúttal nem készültek, ugyanis ez alkalomból derült ki, hogy a fényképezőgépünk elromlott. Naná, hisz már vagy négy hónapja lejárt rá a garancia. Szóval most nincs fényképező, pedig jönnek a kiskarácsonyos szereplések, de legkésőbb Karácsonyra be kell szereznünk a pótlást.
Hétfőn az autót végre elvittem a szervizbe, ahol keddre megreparálták. A kipufogó két helyen is törött volt, cserélni kellett. Meglehet tán, hogy vezetési technikánk finomításra szorul.... Az elektronikában is cseréltek alkatrészeket, de most legalább megint hasít, mint a szibériai száguldó veszedelem. Viszont így a karosszéria kikalapálására megint nem maradt keret.
A munka szépen alakul, a pályázat megírása is a végéhez közeleg, illetve a cikkem módosítása is elkészült, mehet vissza újra az újságba, remélem, ezúttal már utoljára. November van, jön a fogorvosi szezon. Zsuzsi kezdi pénteken, nekem meg jövő hétre van időpontom. Sőt, ami azt illeti, Vica már hétfőn elkezdte, van is három foga, ami kezd elromlani. Szerencsére a fogorvos elmagyarázta neki, hogy nem szabad többet az ujját szopiznia, és eddig ez bevált, azóta tényleg nem (nagyon) veszi a szájába az ujját.
Szokatlanul enyhe őszünk most kezd kissé finnesebre fordulni. Ma reggelre esett egy kis hó, bár épp csak beporcukrozta a földet, és a hét hátralévő részére fagyokat ígérnek. Azt mondom, végre! Így legalább a sár meg a mocsok elmegy, ami az állandó esők után marad. És ki tudja, hátha idén fehér Karácsonyunk lesz? Elvégre ez itt mégiscsak a messzi észak nem igaz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése