2009. április 28., kedd

Tavaszi magyar tábor, 2009

Az utolsó két hétben sok érdekes történt velünk. Múlt vasárnap vendégeink voltak, Melinda és Tomi látogatott meg minket Tamperéből. Jó volt megint találkozni velük. Mindenféle érdekes terveik vannak, bár Tomi is aggódik, hogy a gazdasági válság miatt elveszíti a munkahelyét. Bizony, a válság szemmel láthatólag kezd Finnországba is begyűrűzni, remélem, erre kevésbé lesz drasztikus a hatás, mint otthon. Persze az élet azért megy tovább, az itt szokásos hirtelenséggel itt is kitört a tavasz.
Botondot beírattuk tájfutásra. Az ismerkedési alkalmon lelkesen rohangált a térképpel az iskolájuk körül, és kereste az ellenőrző pontokat. Szerintem Boti már most elég jól tájékozódik térkép alapján, ha megtanulja ehhez még a tájoló kezelését, akkor nem lesz ilyesmivel problémája. Az edzések a Kangasala környéki érdekesebb erdőkben lesznek, a következő például a Mobilia melletti hegygerincen, ahol már többször kirándultunk.
Most hétvégén került sor végre a tavaszi magyar táborra. A hely ezúttal Rajalában volt, ami egy táborhely faházakkal Tamperétől északnyugatra, kb. hetven kilométerre. Az odajutást komplikálta kissé, hogy sikeresen eltörtem a szemüvegemet, és még nincs kész az új, így Zsuzsinak kellett vezetni a teljes létszámú plusz jól megrakott autót. Szerencsére Zsuzsi már rutinos versenyző, és mg a csúszós földúton is remekül elvezetett a táborig. A táborban faházakban laktunk, még saját szoba is jutott a családoknak. Volt fűtés, folyóvíz és persze szauna (kettő is), szóval igazán összkomfortos ellátást élvezhettünk ismét Sanyinak köszönhetően. Jól éreztük magunkat, ezúttal jött néhány új játszóházas család, akikkel megismerkedhettünk, beszélgethettünk. Botond nagyon élvezte, hogy már a nagyfiúkkal alhatott, este őrködés címszóval későig fennmaradhatott, sőt, a végén Balázzsal még jutalmat is kaptak, mégpedig egy pár rádiótelefont. Most nagy az izgalom, hogy kipróbálhassák itthon. Balázs kissé fáradtabb volt a szokásosnál, többször be is pisilt. Azért azt mondta, hogy tetszett neki a tűzrakás, meg a palacsintasütés. A lányok hozták a szokott vidám formájukat. Talán az egész napos kint levéstől volt, de egész jókat aludtunk, és ez mindenkinek jót tett. Vasárnap a hazaindulás kissé izgalmasra sikerült. Valamiért ugyanis nem indult az autó. Szerencsére Sanyi és Gábor még ott voltak, és megnézték ők is. Ezúttal nem az aksi merült le, hanem a gyújtással volt valami hiba, és hosszas önindítózás után sikerült beindítani a motort. Már másodjára fordult ez elő, lehet, hogy rövidesen megint szervizbe kell vinni a kocsit.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Na már megint egy költséges szervíz! Azt még nem is írtad, hogy ha százzal megyünk, majd szétesik a kormánymű!!! Remélem, Te is jól érezted magad a táborban!
ZS