Luci palócul tanul. Ezt akkor vettem észre, amikor a múltkor Zsuzsi pogácsát sütött, de Luca baba következetesen azt mondta rá, hogy „págócsa”.
Pénteken május elseje volt, a munka ünnepe, ezért nem dolgoztunk. (Jók ezek a kommunista ünnepek, amikor a munkát munka nélkül, Karácsonyt, Húsvétot Jézus nélkül próbálják ünnepelni. Csoda, ha nem megy?) Finnországban május elsején Vappu van, az
az farsang, ilyenkor űzik el a telet. Mondják, hogy régebben ilyenkor még hó volt, de az utóbbi időben már inkább késő tavaszi az időjárás. Mit ne mondjak, nem bánom. Idén gyönyörű húsz fokos napsütéses meleg köszöntötte májust. Pénteken meglátogattak minket Zoli és Emőke volt évfolyamtársaink, akik most Helsinkiben laknak és gazdagítják a tudományt. Hozták két gyermeküket (Marci és Balázs) is, szóval jó nagy nyüzsgés volt nálunk. Volt nagy ebédelés, aztán meg kilátogattunk a Mobiliába, ahol a fiúk a műanyag motorokkal száguldoztak a közlekedési parkban. Jó volt Zoliékkal beszélgetni. Úgy tűnt nekem, hogy kezdenek beleszokni az itteni kerékvágásba, sőt Zoli már egészen pozitívan nyilatkozott Helsikniről, ami kicsit meglepett, mert korábbi beszélgetéseinkben nem volt igazán jó véleménnyel az itteni dolgokról. Őszintén remélem, hogy jól érzik majd magukat ott lent délen.
Szombaton Móni jött Lilivel és Danival. Velük is volt közös ebéd, meg sok kinti játék. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve elvitték este Botit is, hogy náluk aludjon, vasárnap pedig elviszik Helsinkibe a Heuréka nevű helyre, ami olyan, mint Budapesten a csodák palotája, érdekes fizikai és egyéb kísérleteket lehet kipróbálni. Gondoltam, hogy Botit úgyis érdekelné egy ilyen hely, már két éve a csodák palotáját is nagyon élvezte, mi pedig ki tudja, mikor jutunk el családilag megint Helsinkibe. Talán így, hogy Danival együtt mehetnek, még inkább érdekes lesz számára a hely, még több mindent ki tud próbálni, még többet tanulhat belőle. E miatt az akció miatt szombat este csökkentett létszámmal üzemeltünk, ami nagyon jó volt. Meg szerettünk volna nézni Zsuzsival valami szórakoztató filmet, és ki is választottuk a „Férjhez mész, mert azt mondtam!” címűt. Sajnos a film annyira kritikán aluli, hogy nagyon meg fogom nézni, legközelebb milyen filmet veszünk elő. A történet béna, a vígjátéknak eladott filmben a legtöbb poén, ahogy mifelénk mondani szoktuk, „nem vicces”. Arról már alig merek említést tenni, hogy teljesen természetesnek tűnik a filmben, hogy az első randi után már szex van, még úgy is, hogy a hősnő két fickóval randizik (és fekszik le) felváltva. Azért szerintem ez még mai liberálisnak erőltetett világunkban sincs így egy valamennyire is normális ember esetében. Summa summárum, ez a film nálunk a „kár volt megnézni” kategóriába került. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk este Zsuzsival, hogy vajon milyen filmet lenne érdemes megnézni, mert azért jó lenne valami kikapcsolót látni. De arra jutottunk, hogy a mai igen bőséges, bár rendkívül silány fölhozatalból lassan nagyítóval se lehet megtalálni az igazán jó filmeket. Kár, mert igényünk az volna rá.
az farsang, ilyenkor űzik el a telet. Mondják, hogy régebben ilyenkor még hó volt, de az utóbbi időben már inkább késő tavaszi az időjárás. Mit ne mondjak, nem bánom. Idén gyönyörű húsz fokos napsütéses meleg köszöntötte májust. Pénteken meglátogattak minket Zoli és Emőke volt évfolyamtársaink, akik most Helsinkiben laknak és gazdagítják a tudományt. Hozták két gyermeküket (Marci és Balázs) is, szóval jó nagy nyüzsgés volt nálunk. Volt nagy ebédelés, aztán meg kilátogattunk a Mobiliába, ahol a fiúk a műanyag motorokkal száguldoztak a közlekedési parkban. Jó volt Zoliékkal beszélgetni. Úgy tűnt nekem, hogy kezdenek beleszokni az itteni kerékvágásba, sőt Zoli már egészen pozitívan nyilatkozott Helsikniről, ami kicsit meglepett, mert korábbi beszélgetéseinkben nem volt igazán jó véleménnyel az itteni dolgokról. Őszintén remélem, hogy jól érzik majd magukat ott lent délen.Szombaton Móni jött Lilivel és Danival. Velük is volt közös ebéd, meg sok kinti játék. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve elvitték este Botit is, hogy náluk aludjon, vasárnap pedig elviszik Helsinkibe a Heuréka nevű helyre, ami olyan, mint Budapesten a csodák palotája, érdekes fizikai és egyéb kísérleteket lehet kipróbálni. Gondoltam, hogy Botit úgyis érdekelné egy ilyen hely, már két éve a csodák palotáját is nagyon élvezte, mi pedig ki tudja, mikor jutunk el családilag megint Helsinkibe. Talán így, hogy Danival együtt mehetnek, még inkább érdekes lesz számára a hely, még több mindent ki tud próbálni, még többet tanulhat belőle. E miatt az akció miatt szombat este csökkentett létszámmal üzemeltünk, ami nagyon jó volt. Meg szerettünk volna nézni Zsuzsival valami szórakoztató filmet, és ki is választottuk a „Férjhez mész, mert azt mondtam!” címűt. Sajnos a film annyira kritikán aluli, hogy nagyon meg fogom nézni, legközelebb milyen filmet veszünk elő. A történet béna, a vígjátéknak eladott filmben a legtöbb poén, ahogy mifelénk mondani szoktuk, „nem vicces”. Arról már alig merek említést tenni, hogy teljesen természetesnek tűnik a filmben, hogy az első randi után már szex van, még úgy is, hogy a hősnő két fickóval randizik (és fekszik le) felváltva. Azért szerintem ez még mai liberálisnak erőltetett világunkban sincs így egy valamennyire is normális ember esetében. Summa summárum, ez a film nálunk a „kár volt megnézni” kategóriába került. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk este Zsuzsival, hogy vajon milyen filmet lenne érdemes megnézni, mert azért jó lenne valami kikapcsolót látni. De arra jutottunk, hogy a mai igen bőséges, bár rendkívül silány fölhozatalból lassan nagyítóval se lehet megtalálni az igazán jó filmeket. Kár, mert igényünk az volna rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése