Repül a nyár

Luci megtalálta álmai kocsiját Raumában

Már több, mint egy hónapja kitört a nyári szünet, és az idő olyan gyorsan repül, hogy még csak most  jutok hozzá egy bejegyzéshez. Június első hetében megérkeztek hozzánk Zsuzsi szülei, hogy három hetet nálunk töltsenek, és vigyázzanak a gyerekseregre. Mi Zsuzsival továbbra is dolgoztunk, így kimaradtunk sok strandolásból és játékból, de azért a hétvégéken volt közös program is, például látogatás Raumába, a világörökség városba.

Zsuzsi anyukája privát angolórákat adott a gyerekeknek. Nagyon fontosnak tartom ezeket az órákat, mert ősztől már Virágunk is kezdi az angolt az iskolában, s nem árt, ha némi lépéselőnnyel indul. Botondnál és Balázsnál már bejött ez a módszer, mind a ketten nagyon jól teljesítenek az iskolai angolórán is, és Botondnak már nem okoz problémát angolul nézni filmeket. 

Szapanbuborák fújó tündérek

Lucink betöltötte a hatodik évét, és ehhez természetesen (?) szülinapi buli is dukál. A szervezés kissé elhúzódott ugyan, de végül sikerült két kislányt meghívni, és megtartani a tündéres jelmezpartit. Volt szappanbuborék fújás, meg babázás, és a sütievés sem maradhatott el.

Nyarunk fő eseménye Zoltán öcsém és Dina menyasszonyának esküvője július végén. Már az egész család lázban ég, lányaink szép ruhákat próbálnak, fiaink korlátlan kóla fogyasztásról tárgyalnak. Minap elmentünk hát beszerezni Zsuzsinak is az esküvőre menős ruhát. Ez sikerült is, és a kiválasztott kollekció itt helyben nagy sikert aratott. Már csak azt nem tudom, a kalapot hogyan szállítjuk le törésmentesen. Ja, én még nem választottam szép ruhát, úgyhogy az a menet még hátra van. Pedig tanú leszek.

Zsuzsi ruhája Zoli esküvőjére

Június harmadik hétvégéjén Zsuzsi szülei elröptették a gyerekseregünket, és két és fél szabad hetünk volt Zsuzsival. Sajnos nem sikerült lebeszélnem róla, hogy egész végig bejárjon dolgozni, így július elejétől egyedül voltam itthon. Azért nem unatkoztam, végre megejtettem a már nagyon esedékes nagytakarítást, esténként meg botozni jártunk ketten itt a környéken. Még egy puzzle is kirakásra került, hat napi szorgos munkával.

A kirakó utolsó darabja

Július harmadikán ismét ünnepeltünk, ezúttal a tizennegyedik házassági évfordulónkat. Moziba mentünk, és "A nagy nap" (The big wedding) című filmet néztük meg. Ismét élvezhettük az angol (időnként spanyol) nyelven beszélő filmet finn és svéd feliratokkal. Főleg a spanyol nyelvű részek jelentettek kihívást, ott kénytelen voltam a finn feliratot olvasni. Ezt a nyelvkavalkádot! Mozi után vacsora volt falucskánk afgán éttermében. ífinnországban viszonylag kevés olyan étterem van, mint Magyarországon, de ez egy közülük. Egyszer beszélgettünk a valódi afgán tulajdonosokkal, akik nagyon kedves emberek.

Holnap, kedden indulunk a nagy nyári utazásunkra. A tervek szerint reggel elrobogunk Helsinkibe, ahol a reggeli komppal áthajókázunk Tallinba, az észt fővárosba. Aztán gyors ütemben, s szinte megállás nélkül átszeljük mindhárom balti államot, s már Lengyelországban, Suwalkiban töltjük az első úti estét. Ez összesen majd kilencszáz kilométeres vezetést ígér, ami azért elég sok egy napra, különösen egy három órás kompozással megszakítva.

Szerdán átviharzunk Krakkóba, ami csak hétszáz kilométer, s megszállunk a Hotel Báthoryban. Ígéretes név nem? Állítólag van magyar személyzet is ilyen közel a néhai lengyel magyar határhoz. Csütörtökön megnézzük Krakkót. A tervek szerint a várat szeretnénk bejárni, ami állítólag nagyon szép. Sajnos esős időt jósolnak, de azért remélem, hogy láthatjuk majd a szép belvárost is. Végül egy levezető hatszáz kilométer után érünk pénteken Tárnokra, amennyiben sikerül Besztercebányán szlovák autópálya matricát szereznünk. És aztán következik három hét nyaralás a forró Magyarországon!