Ezzen a héten csütörtökön ismét lerobbant a munkahelyi számítógépem. Voltaképpen már várható volt, mert az utóbbi időben már gyakorlatilag minden nap több gép is meghalt az intézetben, csak éppen az enyém valamiért kimaradt a szórásból. Nos, most nem, így a csütörtököm arra ment el, hogy újraélesztettem a rendszeremet. Öröm a ürömben, hogy kaptam egy új gépet, hátha ez jobban bírja majd, viszont így a home könyvtáramat (ami szerencsére ismét túlélte a lerobbanást) migrálni kellett az új gépre, és ez nem volt nagyon egyszerű. Azért megoldottam.
Most két kiselőadásra is készülnöm kell, mert jövő héten szerdán én tartom a heti csoportszemiáriumot. A téma nem éppen ismerős számomra (a kovalens kötések modellezése rugó modellel...), úgyhogy alaposan utána kellene néznem a dolognak. Mivel a társaság matematikából eléggé - khm... - alulképzett (persze bele értve magamat is), így szerencsére az egyenletekkel nem kell majd vacakolni, viszont jó lenne valami animált szemléltetés.
A másik ügy, hogy jövő héten csütörtök - pénteken lesz a csoport éves agymenése (alias "brainstorm), amin mindenki bemutatja a csoport többi tagjának a futó kutatási témáját egy tíz perces bemutatóban. Nos, részemről van anyag bőségesen, csak alaposan össze kellene válogatni, és lehetőleg látványosra megcsinálni ezt a kis bemutatót.
Jól haladok az íródó cikkeimmel is, a betegséggén előrejelzéses cikket is írogatom, meg az immunodeficiencia csoportosítós munka is halad, bár szerencsére ebben nem én vagyok a főnök, csak résztvevő.
Azért a munkahelyen kívül is van persze élet. Kedden Boti magyaron volt, de nem túl nagy lelkesedéssel vett részt, aminek nem agyon örülök. A hét folyamán az iskolában matekból dolgozatot írtak, azt mondta, hogy jól sikerült. Kíváncsian várom az eredményt, bár valószínűleg csak év végén kapjuk majd meg.
Csütörtökön Balu és Luci védőnőhöz mentek, aholo azt mondták, hogy Balu már 110 centi magas. Luci a héten megtanult négykézláb közlekedni. Még nem tökéletes, mert az egyik lábát még mindig gyakran beakasztja a popsija alá, de a védőnő szerint nem kell aggódni. Azért megegyeztek Zsuzsival, hogy esetleg majd megnézetik gyógytornásszal.
Pénteken Botival szokás szerint uszodába mentünk, de sajnos valami fertőzés miatt kezelték a gyerek medencét, így elmaradt az úszás. Így megejtettük a hétvégi bevásárlást. Némileg feljavítottuk az ovisok ruhaállományát. Virágnak megint gumicsizmát kellett venni, mert amit Zsuzsi vett a minap, az kicsinek bizonyult. Kapott még három hosszú ujjú blúzt is, egész hétvégén azokban villogott. Az új, (katicabogár mintájú) gumicsizmája is tetszett neki, mondta is, hogy "ilyen van az Érikának is"... Miket meg nem figyel? A gumicsizma azért is elkél mostanában, mert ugyan a múlt héten még egy nagy hó esett, de azóta folyamatosan olvad, és nagy a sár meg a locspocs.
Szombaton Botinak hittan volt Tamperében, a templomban. Odafele Vica is jött, és megnéztük vele kettesben a Múmi múzeumot. Délután pedig Balázs jött velem, hogy a mise után hazahozzuk Botit.
Meglátogatott bennünket Magyarországról Paczolay Réka, aki Paczolay Balázs leánya (innen az ismeretség). Ő szakács - cukrász - vendéglátó menedzsernek tanul, és most egy három hetes cseregyakorlaton van itt egy Hämeenlinna-ban, egy szakiskolában, és ezt a hétvégét velünk tölti.
A jövő hét ismét sűrűnek ígérkezik. Hétfőn Balu fejlődésvizsgálatra megy, csütörtökön és pénteken pedig én megyek a csoportértekezletre.
A másik ügy, hogy jövő héten csütörtök - pénteken lesz a csoport éves agymenése (alias "brainstorm), amin mindenki bemutatja a csoport többi tagjának a futó kutatási témáját egy tíz perces bemutatóban. Nos, részemről van anyag bőségesen, csak alaposan össze kellene válogatni, és lehetőleg látványosra megcsinálni ezt a kis bemutatót.
Jól haladok az íródó cikkeimmel is, a betegséggén előrejelzéses cikket is írogatom, meg az immunodeficiencia csoportosítós munka is halad, bár szerencsére ebben nem én vagyok a főnök, csak résztvevő.
Azért a munkahelyen kívül is van persze élet. Kedden Boti magyaron volt, de nem túl nagy lelkesedéssel vett részt, aminek nem agyon örülök. A hét folyamán az iskolában matekból dolgozatot írtak, azt mondta, hogy jól sikerült. Kíváncsian várom az eredményt, bár valószínűleg csak év végén kapjuk majd meg.
Csütörtökön Balu és Luci védőnőhöz mentek, aholo azt mondták, hogy Balu már 110 centi magas. Luci a héten megtanult négykézláb közlekedni. Még nem tökéletes, mert az egyik lábát még mindig gyakran beakasztja a popsija alá, de a védőnő szerint nem kell aggódni. Azért megegyeztek Zsuzsival, hogy esetleg majd megnézetik gyógytornásszal.
Pénteken Botival szokás szerint uszodába mentünk, de sajnos valami fertőzés miatt kezelték a gyerek medencét, így elmaradt az úszás. Így megejtettük a hétvégi bevásárlást. Némileg feljavítottuk az ovisok ruhaállományát. Virágnak megint gumicsizmát kellett venni, mert amit Zsuzsi vett a minap, az kicsinek bizonyult. Kapott még három hosszú ujjú blúzt is, egész hétvégén azokban villogott. Az új, (katicabogár mintájú) gumicsizmája is tetszett neki, mondta is, hogy "ilyen van az Érikának is"... Miket meg nem figyel? A gumicsizma azért is elkél mostanában, mert ugyan a múlt héten még egy nagy hó esett, de azóta folyamatosan olvad, és nagy a sár meg a locspocs.
Szombaton Botinak hittan volt Tamperében, a templomban. Odafele Vica is jött, és megnéztük vele kettesben a Múmi múzeumot. Délután pedig Balázs jött velem, hogy a mise után hazahozzuk Botit.
Meglátogatott bennünket Magyarországról Paczolay Réka, aki Paczolay Balázs leánya (innen az ismeretség). Ő szakács - cukrász - vendéglátó menedzsernek tanul, és most egy három hetes cseregyakorlaton van itt egy Hämeenlinna-ban, egy szakiskolában, és ezt a hétvégét velünk tölti.A jövő hét ismét sűrűnek ígérkezik. Hétfőn Balu fejlődésvizsgálatra megy, csütörtökön és pénteken pedig én megyek a csoportértekezletre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése