Áprilisi időjárás

Az elmúlt hét folyamán két bemutatót is tartottam a csoportunkban. Az egyik csak a csoportszeminárim soron következő előadása volt, ami éppen nekem jutott. Ugyan a téma nem volt nagyon érdekes (kémiai kötések modellezése harmonikus oszcillátor modellel), viszont remek animációkat találtam az interneten, amiket aztán szépen beépítettem az előadásba. Azt hiszem ezekkel sokkal jobban sikerült az alapfogalmakat bemutatni, mintha a mögöttük meghűzódó differenciálegyenleteket írtam volna föl. (Arról nem is beszélve, hogy a matematikai részébe engem is könnyen bele lehetne zavarni.)

A másik előadás a csoport éves agymenésén (értsd brainstorming) hangzott el. Ezúttal Iloranta-n került megrendezésre az esemény, ami Tamperétől kb. 100 kilométerre van Lahti irányában. Nagyon tetszett a hely, jó lenne egyszer majd visszajönni családdal. Kis házikókat (mökki) lehet bérelni, éppen családnyi alvóhellyel. A program a következő volt: Csütörtökön nap közben és pénteken délelőtt mindenki bemutatta a munkáját egy rövid előadásban, amit követett a hosszabb – rövidebb „agymenés”, ahol bárki kifejthette a témával kapcsolatos gondolatait. Pénteken ugyancsak sor került az általánosabb, egész csoportot érintő kérdések megvitatására, úgymint adatbázis karbantartás, illetve a főnök távollétével kapcsolatos gyakorlati dolgok. Főnökünk ugyanis sabbatical évre eltávozik Cambridge-be, és ez némi nehézséget jelent a gyakorlati munkamenettel kapcsolatban. Csütörtökön este került sor a „szociális programra”, ami szaunázásból és hihetetlen mennyiségű sör elfogyasztásából állt. A szaunázás elég vad volt (nekem legalábbis úgy tűnt). Maga a szauna külön épület volt jó fél kilométerre a háztól a tó parton. A tavon még jég volt, úgyhogy úszkálásról szó sem lehetett. (Azért voltak, akik belementek a vízbe, mert a szélén már pár méter kiolvadt.) Mire a férfiak körére került a sor, addigra már sötét volt. Két hevülés között a társaság pucéron álldigállt a tó partján, és jéghideg sört kortyolva bámulta a jég fölött a sötétséget. Kár, hogy ilyesmit lehetetlen lefényképezni, de ezt egyszer az életben látni kell....
Ami az előadásomat illeti, szerintem jól sikerült, több visszajelzést is kaptam (ami pedig finnekről lévén só meglehetősen szokatlan). Még meg kell említeni, hogy házi kosztot kaptunk, ami egyébként remek volt. Talán először volt rá lehetőségem, hogy valódi „echte” finn házi ételeket egyek, például házi készítésű sajtot. Volt azért egy két meglepő is, mint amilyen a karamellás mézes szirupban tartósított rókagomba, amit húshoz esznek.
Pénteken ebéd után indultunk haza, és minthogy Kangasala útba esett, igen hamar hazaértem. Még egy családi sétára is maradt idő, mielőtt Botival elmentünk volna uszodába illetve aztán vásárolni. Szombaton az ovisokat vittük a templomi foglalkozásra. Azt terveztük, hogy Botival addig múzeumba megyünk, de mind a kettő, amit megpróbáltuink zárva volt. Hiába, itt május elsején kezdődik a túristaszezon. Ezért múzeum helyett vettünk Botinak egy öltözet ünneplő ruhát. Már nagyon ráfért, de örült is neki a nagyfiú. Szombat este Zsuzsival megnéztük az Ever after című filmet. Szerintem remek kis szórakoztató film ez, egy Hamupipőke feldolgozás. Kivették belőle a varázslatos elemeket, és úgy állították be a történetet, hogy a mese alapja egy valós történet volt, és egész hihetőre sikeredett. Amúgy meg a szép jelmezek, valódi lovagok és várak jól mutatnak a filmben, szóval érdemes párosan megnézni.
Vasárnapra virradólag visszatért a tél, esett a hó, majd egész nap az eső, a hőmérő meg el nem mozdulna a nulla fokról. Remélem, hogy ez már csak az utolsó fagyosszentek, mert a jövő hétre meleg napsütéses időt jósolnak. Amúgy mise és játszóház volt a program. A játszóházban kevesen voltunk, mert több család elutazott. Bábozás volt, meg egy kis kézműveskedés, ahogy az lenni szokott. Este elég hamar ágyban kerültünk, úgyhogy friss erővel lendülhetünk neki az új munkahétnek.