Újévi mulatságok

Ismét itt az újév, és elmúlt már az ó! A karácsonyi szünet remekül telik. Kihasználtuk a havat, és sokat szánkóztunk, sőt, vettünk sífutófelszerelést Botinak és Zsuzsinak, Balázs pedig megkapta Boti régi léceit. És bár a hó már meglehetősen lehasznált, többször kint voltunk a sífutópályán. Balázs sokkal ügyesebb, mint vártam, Boti meg szokás szerint húzza az orrát, ha kimegyünk, de aztán belelkesedik. Szilveszter estéjén megvolt a szokásos tűzijáték parádé, sajnos emiatt elég rossz éjszakánk volt.
A szünet utolsó napjaiban sokat játszottunk. Naponta kétszer voltunk kint szánkózni vagy síelni, közben pedig Jengáztunk (ami egy új játék nálunk), kirakóztunk meg délutánit aludtunk, illetve sokat szkájpoltunk a nagyszülőkkel. Vízkeresztkor (6-án) a misén a gyerekek szerepeltek a háromkirályos kis jelenetben. Virág nagyon fellelkesült, este mondta is, hogy milyen jó, hogy ő vihette az egyik királyt. Délután leszedtük a karácsonyfát, és ezzel véget ért a jó hosszú karácsonyi szünet.
Mával pedig kezdődik az idei munkaév. Sok feladat vár rám az elkövetkezendő időben: mindenek előtt fel kell készülnöm a jövő héttől tartandó előadásaimra. Nyolc alkalom lesz, és a „Major transitions in evolution” címet viseli, azaz az evolúció nagy átmeneteiről fog szólni, természetesen Szathmáry Eörs könyve alapján. Erre még sokat kell készülnöm, bár a vázlat már nagyjából összeállt. Ezen kívül még az egyik elfogadott cikkemet kell majd mielőbb korrektúrázni, arról nem is beszélve, hogy január végéig egy újabb pályázatot szeretnék beadni, ezúttal a finn akadémiához. Szerencsére ehhez fel tudom majd használni az EUs pályázatom szöveg-anyagát, de még így is lesz ezzel munka bőven. És ezek mellett még a szokásos munka is lesz, hiszen a kutatásnak mennie kell, hogy íródjanak a cikkek, legyenek eredmények. Ismét izgalmas év előtt állunk, még szerencse, hogy ezúttal kissé pihentebben vágok neki, hála a hosszú téli szünetnek.