Vasárnap volt Luca napja, mely többszörös jelentőséggel is bír. Ugyebár már csak egy szusszanásnyi idő van Karácsonyig, mostantól készülhet a Luca széke, hátha az éjféli misén kiderül, hogy ki a boszorkány. Az adventi hajtás is finisébe kerül, most jön az utolsó hét a téli szünet előtt. Lesz nekem fogorvos kétszer is, meg research day az intézetben, amikor is bemutatásra kerül a poszterem, és az általam témavezetett hallgató posztere is.
Ezen túl Luca napja nálunk természetesen, és elsősorban Luca babánk neve napja, amit méltóképpen megültünk idén is. A leányka egy rózsaszínű ágyneműt kapott, takaróval, huzattal. Nagyon sikerült eltalálni az ízlését, mert nagyon boldog volt. Lelkesen ment aludni, és reggel lelkesen újságolta, hogy a takarójáról a nyuszikák jöttek az álmában is.
Idén éppen Luca napján gondolta úgy az időjárás, hogy most már valóban ideje, hogy megérkezzen a tél. Ennek örömére Karácsony apó megrázta szakállát, és kiengedte az északi szelet a messzi szibériai karámjukból. Volt is förgeteg, meg zimankó, vasárnap délután szánkóztunk is egy nagyot amúgy családostul a domboldalon. Reggelre meg olyan hideg lett, hogy még az ütő is megfagyott bennem, amikor reggel megláttam a hőmérőt. Mínusz tizenöt. Szerencsére Zsuzsi már előrámolta a feneketlen dobozokból az ilyenkorra való ruhákat, kesztyűket, így reggel senki sem fázott.
Balázs befejezte az úszóiskolát. Nagyon büszke volt magára (meg én is rá), mert oklevelet is kapott, és meg is dicsérték. Úszni azért még nem nagyon tud, de legalább lelkes. Botond viszont idő közben felelevenítette úszás tudományát, és most már végig tud evickélni a medencén láblerakás nélkül. A következő feladat az lesz, hogy valami szabályos úszásmódot tanítsunk meg neki, mert úgy azért mégiscsak könnyebb...
Idén éppen Luca napján gondolta úgy az időjárás, hogy most már valóban ideje, hogy megérkezzen a tél. Ennek örömére Karácsony apó megrázta szakállát, és kiengedte az északi szelet a messzi szibériai karámjukból. Volt is förgeteg, meg zimankó, vasárnap délután szánkóztunk is egy nagyot amúgy családostul a domboldalon. Reggelre meg olyan hideg lett, hogy még az ütő is megfagyott bennem, amikor reggel megláttam a hőmérőt. Mínusz tizenöt. Szerencsére Zsuzsi már előrámolta a feneketlen dobozokból az ilyenkorra való ruhákat, kesztyűket, így reggel senki sem fázott.
Balázs befejezte az úszóiskolát. Nagyon büszke volt magára (meg én is rá), mert oklevelet is kapott, és meg is dicsérték. Úszni azért még nem nagyon tud, de legalább lelkes. Botond viszont idő közben felelevenítette úszás tudományát, és most már végig tud evickélni a medencén láblerakás nélkül. A következő feladat az lesz, hogy valami szabályos úszásmódot tanítsunk meg neki, mert úgy azért mégiscsak könnyebb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése