2010. január 3., vasárnap

A nagy téli szünet

Végül csak elérkezett az, amit vártunk, a nagy téli szünet. Három hét szabadság, család, pihenés. Mármint nekem, mert Zsuzsinak nincs szünet a kurzusán. Karácsony előtt három napig otthon voltam a lányokkal, aztán a fiúkkal is. Együtt szüneteltünk, takarítgattunk (na azért nem nagyon), vártunk az ünnepet. 24-én már Zsuzsi is otthon is itthon maradt velünk. Feldíszítettük a karácsonyfát, aludtunk egy jót délután, és este szépen megültük az ünnepet. Verset mondtunk, felolvastuk az Evangéliumból a megfelelő részeket, és a fiúkórus is énekelt. Vacsorára hidegtálakat készítettünk, remek salátákkal, tarjával. Fárasztó napunk volt, hamar nyugovóra tértünk.
Másnap, 25-én, Karácsony szent napjának reggelére megérkeztek az AJÁNDÉKOK! Volt reggel nagy öröm, játék, bontogatás. Luca baba-babakocsit kapott, Virág királylányos hama-helmit, s mindkét lány egyforma, kék ünneplős ruhát. Balázs repülős legót, Botond pedig Catan társas játékot. Ezen kívül érkeztek könyvek, társas játékok, szóval igazán bő kézzel osztogatta a megszületett az örömöket. Zsuzsi pizsamát és finn nyelvű gombász könyvet én pedig új munkába járós hátizsákot kaptam.
A következő néhány napban a téli sportok domináltak. Igazán szép fehér Karácsonyunk van, többször havazott, a hőmérséklet is mínusz tizenöt körül alakult, így többször is szánkóztunk, sífutottunk. 26-án ellátogattunk Daniékhoz, ahol nagy örömünkre Virág kapott egy sífutó felszerelést. Teljesen odavolt a kisasszony! Azóta jópárszor kint volt vele a pályán, és nagyon élvezi!
29-én leautóztam Helsinkibe a reptérre, mert megérkeztek Zsuzsi szülei és bátyja. Az autózás nem volt igazán kellemes élmény, csúszott, havazott, csak lassan lehetett haladni, és több kellemetlen és veszélyes forgalmi helyzetbe is kerültem. Mindezek ellenére sikerült ép bőrrel hazaérni. Azóta együtt töltjük a szünetet, a nagyszülők unokáznak, az unokák nagyszülőznek, mi meg Zsuzsival végre némi időt tölthetünk kettesben. Minap voltunk csak ketten sífutni egy nagyon jó pályán. Mindketten nagyon élveztük, mert bár nagyon hideg volt (-20 körül), ragyogó napsütés, ami mégiscsak feldobja az embert.
Szilveszter is elérkezett. Szokás szerint nagy tűzijáték özön búcsúztatta az óévet. Mi az új Trivial Pursuit társasjátékkal játszottunk. Nekem nagyon tetszik ez a műveltségi játék, bár egyszer sem nyertem benne.
Még egy hetem van a pihenésből. Hétfőtől Zsuzsi ismét kurzusozik, kivéve szerdát, ami Vízkereszt, errefelé szerencsére szünnap. Kedden az ígéret szerint átvehetjük az j autónkat, aminek már nagyon örülnék, ugyanis a régi kocsi fokozatosan kezdi feladni. Időnként nem indul (persze, a hideget nem szereti), máskor az úttartását érzem bizonytalannak (a csúszós út miatt). Éppen ideje búcsút mondani neki. A kérdés csak az, hogy hétfőn idejében megérkezik e a számla, hogy befizethessük a keddi átvétel előtt. Csütörtökön ismét Helsinkibe megyek, Zsuzsi szülei és testvére akkor utaznak haza. Remélem, már az új kocsival mehetek, bár ettől az úttól is kellőképpen tartok. Arra a napra ismét mínusz húsz alatti hőmérsékleteket ígérnek, addig meg folyamatos hóesést.
Ez az év első bejegyzése, úgyhogy talán egy pillantást vethetünk a 2010-es évre. Ismét év végéig van szerződésem, ígérettel, hogy további két évre lesz pénz és szándék az itt tartásomra. Ezen kívül áprilisban döntenek egy pályázatomról a Finn Akadémiánál. Ha azt megkapnám, akkor öt évre biztosítva lenne a fizetésem. Ezeken kívül Zsuzsi február közepén befejezi a finn kezdő kurzust, március végén kezdi a haladó nyelvkurzust, ami újabb öt hónapot jelent. Szinte bizonyos, hogy fel fogják venni a haladó kurzusra, mert jelentősen túlteljesíti a kezdő kurzus kritériumait. A tanára szerint már most megállná a helyét a kezdő kurzuson, úgyhogy ezzel kapcsolatban nincsenek aggodalmaim. A haladó kurzus végeztével még következik némi további gyakorlat nyelvi és szakmai környezetben, aztán irány a munka világa! Nagyon remélem, hogy az új nyelvtudással fölszerelkezve még jobb esélye lesz Zsuzsinak valami jól fizető állás elnyerésére.
Ami a gyerekeket illeti, a legnagyobb változás Virágnál lesz, aki augusztustól kezdi az iskola előkészítőt. A többiek az eddigieknek megfelelően folytatják az iskolát, óvodát.
A másik nagy kihívás erre az évre a házunkban a csővezeték felújítás. Az elmúlt években több csőtörés is volt a házban, így esedékessé vált a csővezetékek cseréje. Ezt végzi a ház az év folyamán. Ez persze jelentős anyagi kihívás lesz minden lakónak, a vele járó felfordulásról nm is beszélve. Nálunk alighanem mindez súlyosbodik még egy fürdőszoba felújítással is, mert a zuhanyzó résznél a csempézet már régi, és átereszti a vizet, ezért cserélni kell. A felújítással lesz még kert és udvarrendezés meg plafoncsere is, szóval alaposan fel lesz forgatva kint és bent a ház. Ezeket a dolgokat nem várom olyan nagyon, és igazán csak az biztat, hogy milyen jó lesz egyszer mindezen túlesni.
Mindezekkel együtt optimistán nézek az év elébe, különösen így, hogy odakint gyönyörűen, nagy pelyhekben hull a hó.

Nincsenek megjegyzések: