Kis karácsony, nagy karácsony

Definíció: Karácsony akkor műlik el végleg, amikor elfogy a karácsonyfáról leszedett utolsó szaloncukor is. Nos, mifelénk már a vége felé járunk.

Pedig az idei Karácsonyunk igazán különleges volt. Bő egy évtized elmúltával ismét együtt töltöttem szüleimmel és testvéremmel az ünnepeket. Nálunk jártak, tehát volt nagy ünneplés, s természetesen volt lé, meg lé (hát még a hús nélkül való lé!). Ez a rövid tíz nap igen eseménydús volt. Természetesen a legfőbb esemény a Karácsony maga volt. A gyerekekkel rövid szerepléssel készültünk a Szentestére, volt „fiúkórus”, „gyerekkórus”, Botond verset mondott, s természetesen meghallgattuk az első Karácsony történetét is. „Gyermek született nékünk.” Éjszaka Zsuzsival kettesben mehettünk el az éjféli misére, ifjú házas korunk óta először. Karácsony napjának reggelén megjöttek az ajándékok is. Volt ott minden, amit gyerek csak kívánhat. Korcsolya, legó, társasjáték, baba. Azért a felnőttek is örülhettek, én réges-régen vágyott könyveket kaptam.
Szilveszterig sok vidámság volt. Zsuzsinak sajnos szabadság híján be kellett járnia, de azért sikerült a hétfőt olyan rövidre fognia, hogy délután elmehettünk Sappeeba, síelni. Egész estig síeltünk. Nekem ugye ez volt a második alkalom, hogy lesikló síléc volt a lábamon. Több mint tíz évvel ezelőtt ugyanis Zsuzsival egy hetet a Tátrában töltöttünk, s ott volt síoktatás is. No, ott tanultam meg síelni. Az ottani oktatók jó munkáját dicséri, hogy most, egy évtized múltán néhány bemelegítő kislejtő után felmerészkedtem a középhaladó pályákra is, s egész estéig felvonón fel, lejtő le. (Na, azért egyszer sikerült esni egy kapitálisat, amibe belerendült májam vesém. Azért túléltem.)
A másik fő műsorszám a korcsolyázás volt. A gyereksereg kapott egy széria hokiütőt (én is!), és a korong után rohangáltunk majd minden nap, sőt, néha naponta kétszer is. Még Luci is egész jól beletalált a korizásba, már az első napon, amikor felkerült a lábára a penge, siklott is. Balázs és Virág nagyot fejlődött tavaly óta, velük is egész elégedett vagyok. A korcsolya annyira sikeres volt, hogy még Apu is megpróbálta, és ment egy kört. Zotyó is egész jól belejött végül, s a családi hokizások mindig jó hangulatban teltek.
Az esték nagy társasjátékozással teltek. A Baboskártya szokás szerint napirenden volt, Anyunak ez nagyon jól ment. De a legjobb mégiscsak a Catan meccsek voltak. Zoli és Apu is belejöttek, s jó néhány egész estés csata lement, ezúttal a négy szereplős nagy pályákon. Szilveszter estét is ezzel töltöttük, de természetesen megtekintettük a környékbeli tűzijátékot is. Meg kellett állapítanunk, hogy a gazdasági válság az ellődözött rakéták csökkent mennyiségében is megmutatkozott. Amit, bevallom, nem is nagyon bántam.
Sajnos hamar elérkezett másodika, amikor is Anyu, Apu és Zotyó elrepültek. Szokás szerint levittem őket Helsinkibe a reptérre, s Boti is velünk jött. Hazafelé Boti CD sorozatából a Ravel részt hallgattuk. Lúdanyó meséi, A bohóc hajnali szerenádja, a Boleró. Jó volt, végig beszélgettük az utat.
A következő héten Zsuzsi ismét dolgozott, s mint hallottam, jó kis eredményei lettek. Én otthon voltak a négy csibével. Érdekes, hogy mások azt hiszik, nekem ez olyan „nehéz” dolog volt, pedig remekül töltöttük a napokat. Reggel sokáig aludtunk, pihentünk, és játszottunk. Néha kint is voltunk, meg főztem, de a délutáni alvás mindenkinek kötelező volt, ezért én mindig aludtam is. Szerencsére a gyerekek megtanultak szép halkan nemaludni, így mindenki vidáman várta este a hazatérő Zsuzsit. Hatodikán, vízkeresztkor errefelé munkaszüneti nap van, hiszen olyan nehéz munka lebontani a karácsonyfát. Ennek örömére délután vendégeket fogadtunk, Maria jött át gyerekeivel a szomszédból.
S ezzel véget is ért a téli szünet, a jövő héten már vár a munka. Legalább három félbemaradt projektemet kell majd folytatnom, s szerdán már indul az egyik előadásom is az egyetemen. És jól is van ez így, elég már a pihenésből, annyi érdekes munka vár még, aminek egy ekkor pihenés után vidáman neki lehet látni. Éljen 2011, amikor új dolgok várnak ránk. Boldog új évet mindenkinek, aki olvassa!