„Könyv, toll, tinta, ceruza, ..., kezdődik az iskola!” Elmúltak a nyári meleg napok, megérkezett az hűvös, esős idő. Augusztus tizedikén becsöngettek nálunk, s a nyári szünet már csak szép emlék. Volt ugye autózás Magyarországra, nagyszülők nálunk, sok strandolás a közeli tavakban, biciklizés, kirándulás, még több társasjátékozás, ázás és izzadás, meg egy kis megfázás is. Szóval nyár. Múlt szerdán azonban megkezdődött az új tanév, és ez mindenkinek hozott kisebb nagyobb újdonságot.
Botond immáron ötödikes. Utolsó előtti évét tölti az alsó tagozatban, ha előbb nem is, két év múlva mindenképpen iskolaváltás lesz nála, mert a helyi kis iskolánkban csak alsó tagozat működik. Nagy ötödikesként bejöttek neki új tantárgyak, mint a földrajz, 
biológia, fizika és a történelem. Boti természetesen a földrajzot várja legjobban.
Balázs harmadikos, s ezzel megszűnik nála a napközi, mert azt csak az első két évfolyamnak biztosítja az egyházközség. Remélem, hogy nem lesz probléma, és Balázs komolyan veszi az itthon tanulást. Talán a technikai nehézségeken már úrrá tud lenni, mint például az ajtó kinyitása kulccsal, de a tanulási fegyelemben például még fejlődnie kell. Az ő évfolyamukban az új tantárgy az angol, kíváncsian várjuk a fejleményeket.
A legnagyobb újdonság mind közül természetesen Virágnak van, hisz ő most kezdi az első évet az iskolában. Nagyon izgult, nagyon várta, s most büszke iskolásként indul reggelente a nagyokkal. A tanítónéni szerencsére ismerős, Boti régi osztályfőnöke, és Virágnak egyelőre minden tetszik, az órákon szorgalmas. (Már kapott jutalomnyomdát is! Bizony!) Aztán ott van a napközi is, ami nem az iskola épületében van, úgyhogy meg kell tanulnia az átsétálást is, meg azt is, hogy ott kell megírnia a leckéket.
Végül Lucánknak az az újdonság, hogy most már csak egyedül ovis, bár ez alighanem nem okoz majd neki különösebben nagy traumát. Az első két reggel szépen indult, ezúttal még a „nem akarok oviba menni” kezdetű műsorszámot is csak minimális intenzitással adta elő. Pláne, hogy augusztusban még minden nap vihet saját játékot. (Bár ezt ma reggel a nagy rohanásban elfelejtettük. Szerencsére.)
A tanórán kívüli programok majd csak szeptemberben kezdődnek, addig még büntetlenül lehet ejtőzni délutánonként, ha éppen egyik gyereknek sincs évkezdési szülői értekezlet. A lányok balettozni járnak majd, Balázs cserkészetre, Botond meg valami sportra, szóval ez minimum négy elfoglaltság az öt délutánból. Ha hozzáadjuk még a bevásárlást is, akkor megint örülhetünk, ha lesz legalább egy szabad délutánunk. Heti egy este a házaspár kettesben, hol vagy? Álom, álom, édes álom...
biológia, fizika és a történelem. Boti természetesen a földrajzot várja legjobban.
Balázs harmadikos, s ezzel megszűnik nála a napközi, mert azt csak az első két évfolyamnak biztosítja az egyházközség. Remélem, hogy nem lesz probléma, és Balázs komolyan veszi az itthon tanulást. Talán a technikai nehézségeken már úrrá tud lenni, mint például az ajtó kinyitása kulccsal, de a tanulási fegyelemben például még fejlődnie kell. Az ő évfolyamukban az új tantárgy az angol, kíváncsian várjuk a fejleményeket.
A legnagyobb újdonság mind közül természetesen Virágnak van, hisz ő most kezdi az első évet az iskolában. Nagyon izgult, nagyon várta, s most büszke iskolásként indul reggelente a nagyokkal. A tanítónéni szerencsére ismerős, Boti régi osztályfőnöke, és Virágnak egyelőre minden tetszik, az órákon szorgalmas. (Már kapott jutalomnyomdát is! Bizony!) Aztán ott van a napközi is, ami nem az iskola épületében van, úgyhogy meg kell tanulnia az átsétálást is, meg azt is, hogy ott kell megírnia a leckéket.
Végül Lucánknak az az újdonság, hogy most már csak egyedül ovis, bár ez alighanem nem okoz majd neki különösebben nagy traumát. Az első két reggel szépen indult, ezúttal még a „nem akarok oviba menni” kezdetű műsorszámot is csak minimális intenzitással adta elő. Pláne, hogy augusztusban még minden nap vihet saját játékot. (Bár ezt ma reggel a nagy rohanásban elfelejtettük. Szerencsére.)
A tanórán kívüli programok majd csak szeptemberben kezdődnek, addig még büntetlenül lehet ejtőzni délutánonként, ha éppen egyik gyereknek sincs évkezdési szülői értekezlet. A lányok balettozni járnak majd, Balázs cserkészetre, Botond meg valami sportra, szóval ez minimum négy elfoglaltság az öt délutánból. Ha hozzáadjuk még a bevásárlást is, akkor megint örülhetünk, ha lesz legalább egy szabad délutánunk. Heti egy este a házaspár kettesben, hol vagy? Álom, álom, édes álom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése