Itt van az ősz, itt van újra, és az ősszel az iskolaév rutinja. Elmentek a szülők, véget ért a lazítós időszak, megkezdődött a rohanás és évközi programok. A nagzok elkezdték az iskolát. Botond igazán legnagyobbhoz méltó komolysággal kezte az iskolaévet. Szorgalmasan részt vesz az iskolai munkában, hozza is a dicsérő zöld bejegyzéseket rendszeresen. A minap már a tizennyolcadikat kapta idén, és ehhez csak két kék bejegyzés járul, ami leckeelfelejtésért jár, szóval igazán elégedett vagyok. Mindemellett elkezdett úszni is, aminek nagyon örülök, hiszen ráhér a mozgás a sok agytorna mellett.
Balázs már jóval lazább. Bizny, az év elején rendszeresek voltak a leckeelfelejtések, és így a kék bejegyzések az elektronikus naplóban. Nagyon rendszeres leckeellenőrzést kellett bevezetni ahhoz, hogy megszűnjön ez a jelenség, de még így is be becsúszik egy egy elfelejtés. Viszont megjelentek a rendszeres dicséretek is, így javuló tendenciának tudom be az alső pár hetet.
Virágom élvezi a sulit, ügyesen dolgozik. Szépen írogatja a leckéket, gyakorolja az írást és olvasást finnül és magyarul is. Nála összesen csak arra lehet panasz, hogy lassúcska a lelkem. Tanulásban, öltözeésben, evésben, és sportolásban sem kapkodja el a dolgokat.
Luca élvezi az ovit, bár mostanában gyakran kel bal lábbal, s ilyenkor csak kellő kötélidegzettel felszerelkezve érdemes megközelíteni, és néha füldugó se árt. Azért jól boldogulunk, ha nem is mindig könnyen.
A sulikezdés óta lassan átesünk az első enyhe megfázás vagy influenza járványon. A lányok kezdék, most a felnőtteken a sor, s majd meglátjuk, a fiúk is benne lesznek e. Szerencsére nem súlyos, csak pár napos torokfájás és rossz hangulat a tünetek. A torokfájás személyre szóló, a rossz hangulat nem mindig.
Szeptember a pályázatok hónapja. Egyrészta Finn Akadémiánál van a hónap végén pályázatleadási határidő. Ez főleg Zsuzsit érinti, aki nagyon dolgozik egy anyagon, hogy ezzel biztosítani tudja a jövő évekre a helyét. Másrészt az EU idén is hívott Marie Curie pályázatokat bírálni, úgyhogy én meg azokat olvasom és pontozom. Októberben meg irány Brüsszel, hogy megtárgyaljuk a többi bírálóval, kik lesznek az érdemesek, hogy megkapják a két éves szerződéseket.
Közben lányaink járnak balettra. Sajnos idén szombatra kerültek a balettórák, így a hét végi szabadnapokból egy se maradt, ami jelenleg nagy bánatom.
Az ősz bizony esőt és sötétet is hoz, s ezt nem mindenki tudja egykönnyen ignorálni. A nyomott hangulat elleni harc jegyében gyakran nézünk este Zsuzsival filmet. Szeretem az igaz történetekből készített filmeket, s így került terítékre az utóbbi időben a We bought a ZOO, az A dolphin tale az Intouchables filmek is. Tegnap este egy igazi gyöngyszem került sorra: An American Rhapsody, azaz Amerikai rapszódia. Hihetetlen, hogy az otthoni médiában szinte nulla visszhangot keltett ez a film. Engem nagyon megérintett, és külön tetszett, hogyhíres amerikai színészek mmagyarul beszélnek a film kulcs pillanataiban. Ja, és a bemutatott élethelyzet miatt is érdekes volt számomra a történet.
A következő napokban se várható a nyomás enyhülése munka vonalon. Cserében október közepén jön hozzánk Anyukám, amit máris mindenki nagyon vár. Addig is itt vannak az ősz szépségei, mint amilyenek a színes falevelek az utcán, a szobában pedig a gyerekek által festett színes pillangók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése