2007. december 26., szerda

Karácsony

És vége elközelgett Karácsony. Szenteste napján délelőtt takarítottunk. Ebéd után elkezdtük díszíteni a karácsonyfát, Vica pedig délutánit aludt. Idén gyönyörű nagy fát kaptunk, a földtől a plafonig ér, így nem tudtuk alá tenni az új, láda alakú dohányzóasztalunkat, amit pedig kifejezetten erre a célra vásároltunk. Négy órakor a fiúk a nagyszülőkkel elmentek a közeli kápolnába áhítatra, ami persze finnül volt. Mire öt óra fele hazaértek, már majdnem minden készen állt az ünneplésre.
Következett a közös éneklés, majd a gyerekek verset mondtak és énekeket adtak elő finnül és magyarul. Ezután jött a remek vacsora, majd még közös időtöltés lefekvésig. Néhányan el akartak menni az éjféli misére, de miután Luca hajnalban négytől hatig szórakoztatott bennünket, így erről inkább lemondtunk. Helyette a gyerekek lefektetése után ajándékokat csomagoltunk. Kiderült, hogy olyan sok ajándék jött össze, hogy alig fért a karácsonyfa alá. Talán ez már egy kicsit túlzás is.Reggel először Vicus ébredt a gyerkőcök közül (természetesen Lucát leszámítva), és nagy nehezen felverte a fiúkat is. Akkor következett a hatalmas ajándék bontogatás. A sok meglepetés közül minden gyerek megtalálta a neki tetszőt. Botinak az atlasz és a Bolygók atlasza könyv, Balázsnak a Tomász dupló mozdony, Virágnak a királylány dupló meg a királykisasszony ruha, végül Lucusnak minden, ami a keze ügyébe került, elsősorban a csomagolópapírok.
Délelőtt a többség misére ment, míg a kisebbség Lucát őrizte és főzött. A nagy karácsonyi ebéd pulykahusi volt, rizzsel, bejglivel. A délutáni szieszta után a kisebbség ment el misére, és a többség őrizte Lucát. Miután mindenki szerencsésen hazaért, a fa körül közös éneklessel zártuk Karácsony ünnepének napját.

1 megjegyzés:

Bapuf írta...

Nagyon jó volt!