Végre valóban itt a tavasz! Melegedik az idő, a Nap korán kel és egyre később nyugszik, és a kertben is kivirultak a krókuszok. Zsuzsi a gyerkőcökkel uborka meg virág magokat palántázott kiültetési célból, és a négy uborkamag már ki is kelt. Kiváló alkalom ez, hogy elmagyarázzuk a fiúknak a szíklevélkét, rügyecskét – gyököcskét. Szombaton végre az autót is megszabadítottuk a téli kosztól, meg a szöges gumitól, úgyhogy felkészülten várjuk a nyarat. Vasárnap előkerültek a biciklik, és bringázott egyet a család. A fiúk is tekertek, míg a két kislányt bicós ülésbe tettük. Virág ugyan már tud ülni a kis biciklin, de tekerni még nem tud, sőt, még Balázsnak is gondot jelent a legkisebb emelkedő is. Ezért gyakoroljuk vele a bicózást amilyen gyakran csak lehetséges. Botinak persze már ez is nagyon jól megy, csak néha dühöng, mert magasabbra állítottam a nyergét, ezért nehezebb neki elindulni.
Botiék osztályában megjelent a játékkártya őrület (ahogy az a korosztálynál várható volt). Persze a pokémon a sztár, de van valamilyen szörnyes is, és Botinak az tetszik. Patrik barátjával gyűjtenek is, hogy megvehessék a teljes sorozatot, ami valami hetven euróba kerül. Szerintem nonszensz, hogy ennyibe kerülnek ezek a kártyák, de a kereskedők persze tudják mit csinálnak, mert megveszik a szülők a gyerekeknek. Nálunk egyelőre nincs ilyen kártya, szóval Boti gyártott magának, de alighanem a névnapjára kap tőlünk egy-két csomagot, hogy tudjon a barátaival cserélni. Ezen kívül a titkos terveim között szerepel, hogy gyártok neki hasonló stílusban „bolygókártyát”, hadd legyen neki olyan, amilyen az osztálytársainak nincs.
Péntek este végleg elromlott a wireless routerünk. Ennek köszönhetően most otthon nem nagyon funkcionál az internet. Már megrendeltem a cseredarabot, remélem hamarosan megérkezik, mert a felnőtteken már már kiütköztek az elvonási tünetek.
A hétvégi délutánokon családi rajzfilmnézés volt. Esztertől kölcsön kaptuk az Asterix néhány részét. Jó volt, a fiúk már értették a poénok egy részét, bár nekem továbbra is a képregény az igazi, mégpedig az anno az Alfában megjelent fordítás. A hét másik kultúr eseménye volt, hogy Zsuzsi hallott a Kossuth rádióban egy dalt. Gyanús volt neki, hogy finnül énekelnek, és gondolta is, hogy milyen kár, hogy a Napközben műsorban nem szokták bemondani az elhangzott számok címét. De, mint kiderült, sokan betelefonáltak, hogy mi ez, így kiderült, hogy a Loituma finn kvartett egy dala volt. Nosza, a gúgli segítségével hamar megtaláltuk az „Ievan polkka” (Éva polkája) című számot. Érdemes meghallgatni, nekünk nagyon tetszik!
Botiék osztályában megjelent a játékkártya őrület (ahogy az a korosztálynál várható volt). Persze a pokémon a sztár, de van valamilyen szörnyes is, és Botinak az tetszik. Patrik barátjával gyűjtenek is, hogy megvehessék a teljes sorozatot, ami valami hetven euróba kerül. Szerintem nonszensz, hogy ennyibe kerülnek ezek a kártyák, de a kereskedők persze tudják mit csinálnak, mert megveszik a szülők a gyerekeknek. Nálunk egyelőre nincs ilyen kártya, szóval Boti gyártott magának, de alighanem a névnapjára kap tőlünk egy-két csomagot, hogy tudjon a barátaival cserélni. Ezen kívül a titkos terveim között szerepel, hogy gyártok neki hasonló stílusban „bolygókártyát”, hadd legyen neki olyan, amilyen az osztálytársainak nincs.
Péntek este végleg elromlott a wireless routerünk. Ennek köszönhetően most otthon nem nagyon funkcionál az internet. Már megrendeltem a cseredarabot, remélem hamarosan megérkezik, mert a felnőtteken már már kiütköztek az elvonási tünetek.
A hétvégi délutánokon családi rajzfilmnézés volt. Esztertől kölcsön kaptuk az Asterix néhány részét. Jó volt, a fiúk már értették a poénok egy részét, bár nekem továbbra is a képregény az igazi, mégpedig az anno az Alfában megjelent fordítás. A hét másik kultúr eseménye volt, hogy Zsuzsi hallott a Kossuth rádióban egy dalt. Gyanús volt neki, hogy finnül énekelnek, és gondolta is, hogy milyen kár, hogy a Napközben műsorban nem szokták bemondani az elhangzott számok címét. De, mint kiderült, sokan betelefonáltak, hogy mi ez, így kiderült, hogy a Loituma finn kvartett egy dala volt. Nosza, a gúgli segítségével hamar megtaláltuk az „Ievan polkka” (Éva polkája) című számot. Érdemes meghallgatni, nekünk nagyon tetszik!
1 megjegyzés:
Végre kikelt az 5. uborka is, de a virágok még a földben gunnyasztanak! Csak az ubik meg ne fázzanak, amikor nyitott ablaknál alszunk :-D
Zsuzsi
Megjegyzés küldése