Kiskarácsony, Nagykarácsony

Megkezdődött hát Advent. A finneknél az adventi készülődés azt jelenti, hogy minden lehetséges helyen kiskarácsonyt tartanak. Az oviban, az iskolában a cserkészeten, a munkahelyen munkacsoporti és össz-intézeti szinten egyaránt, szóval minden hétre jut belőle egy fél marékkal. Ennek köszönhető, hogy mire december végén elérkezik az igazi, addigra már mindenki hulla fáradt, mindenkinek a könyökén jön ki a sok glögi, meg ünnepi ének. No lám, ahány ház, annyi szokás ugyebár.

Az elmúlt hét végén meglátogattak minket Wiener Zoli, és családja. Hozták a fél éves Bogit is, így lehetőségünk nyílt egy kicsit babázni. Ahogy már ilyen alkalmakkor szoktuk, elbeszélgettünk a világ folyásáról, no meg a tudomány állásáról, a gyerekek meg jót játszottak együtt. Sajnos vasárnap reggel korán el kellett menniük, mert Zolinak még munkaügyei voltak a nap folyamán.

Hétfőn még a szokottnál is bolondabb nap volt.. Hatodika ugye állami ünnep, és szünnap (a finn függetlenség napja, szóval nem a Mikulás miatt). Ezért az iskolások megkapták szünetnek a hétfőt is. Ez szép és jó, csak arra nem gondoltak, hogy a szülők viszont nem kapták meg a hétfőt, ezért a legtöbben kiveszik ezt szabadságnak, már, aki teheti. Csakhogy Zsuzsinak egérboncolás volt beütemezve, nekem meg cikkírás, így nem igazán maradhattunk otthon. Szerencsére sikerült új gyerekvigyázónkat elhívni egész napra, szóval sikerült hozzájutni a munkához. Azért egy kis lazítást sikerült belecsempészni a napba, ugyanis délután el tudtunk menni Zsuzsival tollasozni, azóta is érzem a derekamat.

Kedden szép meglepetéssel érkezett meg Mikulás. Alighanem rázhatta a szakállát az éjszaka, mert reggelre gyönyörű hó esett, és úgy tűnik, marad is még egy darabig, mert most már fagyogat. A gyerekeknek megjött a sok édesség, „cukor, dió, mogyoró”. Na jó, főleg csoki és cukorka. Nagy volt az öröm. Délelőtt kimentünk hóembert meg hóvárat építeni, bár ez utóbbihoz azért nagyon gyűjteni kellett a havat. Délután volt Balázs nagyfiú cserkész ünnepsége, ahol farkaskölyökből kalandorrá avatták. Zsuzsi és Boti mentek el rá, én maradtam a lányokkal otthon, pihenni.

Ami rám is fért, mert szerdától folytatódik a nagy rohanás, cikkírás, posztergyártás, kiskarácsony, balettelőadás. Csak jönne már a karácsonyi szünet! Még két hét....