2008 Karácsonya

És valóban fehér Karácsonyunk van! Nagyon jó, hogy már napokkal Karácsony előtt megkezdtem a téli szabadságomat, így a szokásosnál kicsit jobban sikerült az ünnepre ráhangolódni. Advent utolsó néhány napján takarítottunk és sütiket sütöttünk. Szenteste napja is a készülődés egyében telt. Délelőtt még az utolsó simítások a lakáson, majd ebédre mákosguba volt. Zsuzsi megállapította, hogy minden bizonnyal a bejglisütésből visszamaradt töltelék hasznosítása végett lett a 24-i ebédre hagyomány a guba. Nálunk legalábbis. Hogy előtte miért van fokhagymaleves? Ki tudja?
Ebéd után a lányok aludni vonultak, a fiúkkal pedig felállítottuk a fát. Aztán szaloncukrot fűztünk, gömböket aggattunk, hamar elkészültünk.

Négy órára már végeztünk is a készületekkel, a lányok is felébredtek már, és ellátogattunk a közeli temetőben álló kápolnába a délutáni istentiszteletre. Persze elkéstünk (azért nem nagyon), de amikor meglátta a lelkész, hogy belépünk, kedvesen invitált, hogy foglaljunk helyet, van még szabad szék. Persze, az első sorban. Mit ne mondjak, reisztág effektus. Merthogy a környékről minden elképzelhető ovis és iskolatárs ott ült a családjával. A lelkész egész érthetően beszélt, viszonylag tudtam követni a prédikációt. Lehet, hogy fejlődőképes vagyok finnből?
A finneknél az a szokás, hogy Szenteste gyertyát gyújtanak a rokonok sírján. Már sötét éjszaka volt, amikor kiléptünk a kápolnából, nagyon hangulatos volt a havas éjszakában lobogó számtalan gyertya. Aztán hamar hazaértünk, és otthon mi is megkezdtük az ünnepet. Még egyszer meggyújtottuk az adventi koszorú négy gyertyáját, és elénekeltük a „Harmatozzatok magasságos egek”-et. Aztán a koszorúról meggyújtottuk a karácsonyfa gyertyáit. Énekeltünk, elolvastuk az Evangéliumot, majd a gyerekek verset mondtak, énekeltek.

Ez után következett a remek vacsora. Zsuzsi ismét remekelt. Sült csirke volt a menü, franciasalátával, desszertnek gyümölcssaláta és bejgli. Mindenki degeszre ette magát. Még felhívtuk a nagyszülőket, és boldog Karácsonyt kívántunk nekik is, majd lefektettük a gyerekeket. Este Zsuzsival még sokáig csomagoltuk az ajándékokat, és csendesen elhelyeztük a fa alatt.

Végre felvirradt a nagy nap! Rengeteg ajándék gyűlt össze, és mindenki kapott valami kedvére valót:
Én zene CD-ket és egy könyvet Finnországról.

Zsuzsi a Gyűrűk Ura film zenéjét illetve egy botmixert. Fel is lelkesedett, hogy akkor megint megnézhetnénk a filmet.

Boti térképet, könyveket, műanyag katonákat, kísérletező készleteket.

Balu rengeteg Thomas duplo vonatot.

Vica babaházat, babákat.

Luci is babát, zenélő bilivel.

Meg persze sok minden mást is. Miután jó nagy hó esett, minden nap délelőtt és délután is szánkózni vonulunk.

Főleg az ovisok nagyon élvezik a csúszkálást, bár nem teljesen veszélytelen az dolog, ahogy az alábbiakban az látható is. Szegény Luci is kiesett ma délután, és alaposan feldagadt az orra, de ő persze föl sem veszi.