2009. március 27., péntek

Tavaszi napéjegyenlőség

Ismét beelőztünk! A nappalok újra hosszabbak nálunk, mint Magyarországon. Félelmetes tempóban hosszabbodnak a napok, most naponta 15-20 perccel, persze már nem sokáig. Mit ne mondjak, ránk fér. Egyre ritkábban kell lámpát gyújtani, és reggel már világosban ébredünk (fél hatkor, kösz Luci). Néha egészen elfog a tavasz érzés, amikor az ember kinéz reggel az ablakon, és ragyogó napsütés van. Aztán megnézi az ember a hőmérőt, és realizálja, hogy mínusz tizennyolc fok van (ez volt ma reggel), és kissé lelohad a kedve. Na, nem baj, majd csak jön a tavasz, csak ki kell böjtölni. Pedig a hideg ellenére, a nagy napsütés miatt olvad a hó intenzíven, de azért még akad bőven.
Tegnap szerencsésen átvészeltük Balu szülinapi buliját. Tulajdonképpen jól sikerült. Öt kisfiú és két kislány volt hivatalos, de az utolsó pillanatban az egyik kislány lemondta, Zsuzsi nagy bosszúságára, mert így már nem tudott beszervezni egy másik kislányt, hogy Sanninak legyen azért játszótársa. Azért így se volt rossz, mert Virággal kirakójátékoztak, de azért nem az igazi. A fiúk viszont szemmel láthatóan nagyon élvezték a bulit. Az elején volt egy ugrálós játék, amikor mindig eggyel kevesebb párna volt, mint ahány gyerek, és ment a zene, a gyerekek meg ugráltak. Időnként kikapcsoltam a zenét, akkor mindenkinek le kellett ülnie egy párnára, akinek nem jutott, az kiesett (egy párnával együtt). Aztán jött a virslievés (hotdognak titulálva). Ez után némi szabad játék után jött a kalózos játék. Csináltunk előre kis kalózhajókat, amibe beleállítottunk egy egy legó emberkét, azok voltak a kalózok. A hajókat madzaggal végig kellett húzni a folyosón úgy, hogy az emberke ne essen ki belőle. Persze verseny volt. Aztán amikor minden kaalóz megérkezett a szigetre, ott volt egy vár (szintén előzőleg gyártottuk papírdobozból, az ovisok festették ki), aminek a kapuiban műanyag katona őrök voltak, azokat kellett kicsi gumigolyókkal lebombázni. Persze ez nagyon népszerű volt, három menet is lement. Aztán a kalózoknak a várban meg kellett keresni a kincset, azaz egy kisfiú kiment, mi eldugtunk egy csomag kisautót, és aztán hideg-meleg játékkal meg kellett neki keresne. Ha megtalálta, megtarthatta. Ez után még fagyizás volt, aztán szabad játék, és ezzel szerencsésen véget is ért a buli. Mindenki eléggé lefáradva tért nyugovóra.
A családi megállapodás szerint minden gyerek öt és tíz éves kora között szervezhet ilyen szülinapi bulit. Kiszámoltuk, hogy az összesen huszonnégy buli lesz a négy gyereknek. És még csak heten vagyunk túl, további tizenhét ilyen alkalom vár ránk. Te jó ég!

1 megjegyzés:

BAPUF írta...

Na és még csak 4 gyerek van! :-)

BAPUF