Virágvasárnap

Ez a hétvége valóban mozgalmasra sikerült. Péntek délután szerencsésen eljutottunk Botival az úszásra. Ez az alkalom volt a különleges szülő-gyerek úszóalkalom, amikor is együtt vettünk részt a foglalkozáson, és mindenféle páros gyakorlatokat kellett végezni. Az úszás után rohantunk a Március 15-i megemlékezésre. Időben odaértünk volna, ha jobb helyismeretem van, de így 20 percet keringtünk az autóval a Finn Magyar Baráti Kör épülete körül parkolóhelyet keresve. Végül a szomszédos utcában ráakadtunk a vasútállomás parkolóházára, ahol temérdek hely volt, úgyhogy akár egyenesen ide is jöhettünk volna. Nem baj, legközelebb már tudjuk.
A megemlékezés elég különös volt, körülbelül abból állt, hogy Petőfi verseket olvastunk fel, először magyarul, aztán meg finn fordításban. Mit ne mondja, érdekes volt amikor a Nemzeti dal refrénjét a finnek finnül harsogták:

"Magyarien jumalalle vannokaa:

Orjuuteen ei taivu enää tämä maa!"

Szombaton délután Móniéknál összevont szülinapi és locsolási buli volt. Végül elsősorban a locsolásra helyeződött a hangsúly. A nagyoknak Sanyi jóvoltából madárodú készítést rendeztünk. Érdekes módon, a két lány (Henna és Reni) sokkal ügyesebb volt mint a fiúk, mert ők nem nyavalyogtak, ha valami nem sikerült. Egész remek odúk készültek, mi is csináltunk kettőt, amiket fel fogunk szerelni a kertben a már meglévő mellé.

Ezután következett a locsolás. Meglepően jól sikerült, a fiúk szépen mondták a verseket, a lányok szépen állták a locsolást, majd szépen illatoztak, most már biztos nagyra nőnek. Estére jól elfáradtunk, de még viszonylag időben ágyba kerültünk.
Vasárnap virágvasárnap volt (van), azaz palmusunnuntai. Ennek köszönhetően a misén nagy tömeg volt. Persze a Máté passiót olvasták föl, ami jó hosszú volt. Szerencsére (mea maxima culpa) a körmenet elmaradt, lévén hogy kint jó nagy friss hó volt.

Virágvasárnap a finneknél érdekes népszokás van. Ők ugyanis nem járnak húsvét hétfőjén locsolni, hanem a lányok virágvasárnap boszorkánynak öltözve járják a környéket, és boszorkányoznak. Kis versikét mondanak a gonosz szellemeket elűzendő, és átadnak egy tollakkal, színes kis tojásokkal díszített barka ágat aminek a neve vitza. Cserébe csokitojást, vagy egyéb édességet (palkka) kapnak a háziaktól.

A versike így szól:
"Virvon varvon,
Tuoreks terveks,
Tulevaks vuodeks
Vitza sulle,
Palkka mulle!"

Hozzánk is jöttek a kis boszorkányok, és elűzték a betegséget.