Ismét tapétázás

A hét gyorsan elrepült. Csütörtökön már megkezdődött a nappali kipakolása, illetve a könyvespolc a sok könyv áthordása a hálószobába. Pénteken aztán a tapéta lehúzása került sorra. Amint hallottam, ezúttal nem jött le olyan könnyen, ezért apránként kellett lekaparni, ami jó ki munka lehetett. Persze megint Virág buzgólkodott a segítésben, a fiúk nem annyira. Azután szombaton csináltuk az új tapéta felragasztását. Az új tapéta nagyon szép, Apunak és Anyának is nagyon tetszik. Mondták is, hogy ők is ilyen színűt szeretnének. Tény, hogy nagyon kellemes volt vele dolgozni, nem gyűrődött és az illesztések is alig látszanak. Persze már nyilván rutinunk is van. Délutánra elkészültünk ezzel is, és elkezdtük a könyvespolc visszaszerelését. Persze közben Apu lelakkozta, úgyhogy teljesen megújulva kerül vissza a helyére. Szombat estére még egy grillezést is beiktattunk levezetőképpen. A könyvespolc összeszerelését vasárnap, a mise után fejeztük be, és ráépítettünk még egy szintet, így most már késznek tekinthető. Klassz volt megint Apával együtt szerelni, visszahozta az otthoni időket, amikor mindenfélét csináltunk együtt: festettünk, tataroztunk vagy akár hajómodellt építettünk. Sajnos estére már éreztem, hogy megfáztam, vagy valami hasonló kórság ért, mert fájt a fejem és a torkom. Remélem ezzel ennyiben maradunk, mert a munkahelyen egyre tornyosulnak a határidők, és már most úgy látom, hogy nm tudok mindennel időre elkészülni. Hát még ha betegség miatt itthon is kell maradni... Pedig nagyon várom már a nyaralást, mert már évek óta nem éreztem magamat ennyire lestrapáltnak. Csak abban bízom, hogy a nyaralásból nem még jobban lefáradva kerülünk haza, mert akkor: hajjajjajjajjajj.....