2008. szeptember 29., hétfő

Őszi színek

Most már valóban itt az ősz. A napéjegyenlőség után vagyunk, a fák szebbnél szebb színekben pompáznak. A napsütés lapos, de ragyogó, és a reggelek is csípősek már.
A héten a decemberben beadandó pályázaton dolgoztam, de még mindig nem állt össze teljesen, hogyan is nézzen ki a munkaterv. Néha azt érzem, hogy túl kevés amit összeállítottam, de ugyanakkor nem lehet túl általános sem. Sajnos nagyon érzem a rutintalanságomat pályázatírásban, és nem nagyon kapok segítséget. Közben felvetődött, hogy a főnök távollétében indítsuk újra a csoportszemináriumainkat, ezúttal úgy, ahogy mi szeretnénk. Szerdán lesz az első alkalom, és rögtön én kezdem a sorozatot. Igazából egy ártatlan beszélgetéssel kezdődött a dolog, amikor is arról volt szó, hogy milyen remek csoportgyűlések voltak anno Hudecz tanár úr csoportjában. Zsuzsi csinálta ott a diákköri munkáját, később a diplomamunkáját, és ezért nekem is lehetőségem volt bejárni ezekre a gyűlésekre. Ott minden héten valaki röviden bemutatta a legutóbbi eredményeit, és a csoport megpróbálta ízekre szedni, javaslatokat tenni a további kutatási lehetőségekről és így tovább. Szerintem nagyon ösztönző volt, és nagyon sajnálom, hogy a saját munkahelyeimen sohasem volt hasonló. Erről beszélgettünk Jukkával, amikor is megkérdezte, hogy hát miért nem csinálunk akkor egyet? És hát tulajdonképpen igaza van. Írtam is egy kör-emailt a többi kutatónak a csoportban, hogy hogyan viszonyulnának ehhez? A fiatalok, ahogy az várható is volt, persze kiütést kaptak az ötlettől, de a többiek egyből fogták az adást, hogy ez egy lehetőség, amivel élni kell. Nos, szerdától indul hát az új sorozat, és remélem, hogy valami jó dolog sül ki belőle.
A hét vége a nagy pihenés jegyében telt. Szombaton bebringáztunk a központba zárat venni, mert Vica eltörte a WC ajtajában a zárat. Ugyanis az az új sport mostanában, hogy az ajtókon a kilincseken lógnak a gyerkőcök, ami igen megviseli mind a zárakat, mind az ajtózsanérokat. Mindenesetre ez most cserére került. Délután a szieszta után megnéztük a Kozmosz sorozat utolsó részét, ami a nagy űrtávcsövekről szólt. Nekem is teljesen új volt például a Hubble űrteleszkóp története, a WMAP obszervatóriumról meg még tényleg csak fél füllel hallottam, pedig nagyon érdekes anyagokat találtam aztán az interneten. Este folytattuk a Gyűrűk Ura megnézését, ezúttal a Két torony filmek voltak soron.
Vasárnap délután játszóház volt. A gyerekek almafákat ragasztottak színes kartonból, a felnőttek meg társadalmi életet éltek. Újabb képek kerültek a cserkésztáboros fényképalbumba is.
A héten lesz néhány esemény. Hétfőn Botinak fényképezkedés lesz a suliban, Zsuzsi pedig az oviba megy délelőtt a Balázzsal kapcsolatban a fejlődéséről tárgyalni. Újabban Gabi a környéken a magyar tolmács, ami nagyon klassz, mert az ő családjukkal igen jóban vagyunk. Na nem, mintha Ágiékkal, aki eddig volt a tolmács, rosszban lettünk volna, de Gabiékkal minden vasárnap találkozunk a templomban, és még azon kívül is van időnként közös program. Szombaton a templomban foglalkozás lesz az ovisoknak, és persze mise is, aminek azért örülök, mert ez pont október 4-e, azaz Assziszi Ferenc emléknapja, és így tudunk misére menni.
A munkában ezen a héten is a pályázaton fogok dolgozni, de a szerdai csoportgyűlésre is készülni kell valamennyit. Ezen kívül a kutatási munkámat is tovább szeretném gondolni, és a beküldött cikkeimmel is akadhat teendő.

Nincsenek megjegyzések: