A hét a vendégségek jegyében telt el. A munkában nem történt említésre méltó, kivéve, hogy a főnök egy angliai konferencián előadást tartott az én anyagomból. A prezentáció diáit nekem kellett összeállítani, de a távolság miatt elég nehézkes volt a kommunikáció, és ezért csak pénteken készült el az anyag, pedig szinte minden nap foglalkoztunk a dologgal. Végül az előadás szombaton volt, kíváncsian várom a visszajelzést, ha lesz egyáltalán.
Vica kedden balettozott. Az épület, ahol a balettozás folyik az erdő szélén áll, ezért családostul mentünk, és mi többiek addig sétáltunk. Luci már egész ügyesen gyalogol, de persze még hamar elfárad, és a legkisebb emelkedő is nagy akadály neki. Kérdeztem Zsuzsit, hogy mit szólna, ha kapna egy pár járóbotot (helyi népsport a járóbotozás), és Vicu balettidejében ő gyalogolhatna. Láttam, mások is csinálták ezt. Hát, az ötlet nem aratott nagy sikert.
Csütörtökön volt Boti szülői értekezlete az iskolában. Szerencsére nincs semmi probléma, úgy tűnik lesz Botinak cserkészet és helyben katolikus hittan is. Ez azért jó, mert eddig ez havonta egyszer szombaton volt bent a templomban, ami elég nagy plusz volt oda bejárni. Még mindig ott van viszont a sportolás kérdése. Kiderült, hogy lehetőség lenne, hogy járjon lovagolni, de azt mondta, hogy azt nem szeretne. Hát, nagy kár. Pénteken délután megtartottuk Boti szülinapi buliját, és jól sikerült.
Szombaton Móniéknál voltunk egész napos vendégségben, ami szintén nagyon klassz volt. A gyerkőcök is egész jól megvoltak, csak a vége felé kezdett el Boti durcizni, de aztán már hazajöttünk. Vasárnap nagy pihenés volt, délutáni alvással. A misén Virág nagyon nyűgös volt, otthon felejtettük (állítólag) a kedvenc zsebkendőjét, ezért folyton azért nyafogott, hogy menjünk érte haza. Aztán a végén, amikor elindultunk, azért kezdett el nyafogni, hogy maradjunk ott sütizni. Szóval egyáltalán nem lehetett a kedvére tenni. A délutáni alvás után megnéztük a Kozmosz sorozat harmadik részét, ami a Naprendszer belső bolygóiról és azok kutatásáról szól. Nagyon örültem, hogy az egészen friss eredmények, úgymint a Spirit és az Opportunity Mars szondák is szerepeltek benne. A fiúk persze egyből elkezdtek különféle űrszondákat tervezni, aminek örülök.
Végül kiolvastam Baxter Manifold trilógiájának harmadik részét is (Origin), és nagy csalódás volt. Nem is értem, mer az első két rész hihetetlenül jó volt, ez a harmadik viszont nagyon gyenge. A tudományos megoldás, miszerint egy mesterséges hold vándorol az emberlakta univerzumok között, és keveri az emberi faj (pontosabban főemlős fajok) ágainak vérvonalait, szóval ez is kissé gyengécskének tűnt. De az egész nagyon depresszívre sikerült. Az összes szimpatikus szereplő reménytelenségben magányban hal meg, a főhős nem tudja teljesíteni a saját küldetését, szóval a végére az egész totális kudarc. Lehet, hogy az élet és a természet kegyetlen, na de az olvasó kedvéért lehetett volna egy pici optimizmust belecsempészni, esetleg hepi endre kihozni a végét. Olvastam egy recenziót, miszerint a kiadó megvágta a mű végét. Hát, könnyen lehet, mert a történet így tele van elvarratlan szálakkal. Bevallom Baxter -től ennél többet vártam.
Vica kedden balettozott. Az épület, ahol a balettozás folyik az erdő szélén áll, ezért családostul mentünk, és mi többiek addig sétáltunk. Luci már egész ügyesen gyalogol, de persze még hamar elfárad, és a legkisebb emelkedő is nagy akadály neki. Kérdeztem Zsuzsit, hogy mit szólna, ha kapna egy pár járóbotot (helyi népsport a járóbotozás), és Vicu balettidejében ő gyalogolhatna. Láttam, mások is csinálták ezt. Hát, az ötlet nem aratott nagy sikert.
Csütörtökön volt Boti szülői értekezlete az iskolában. Szerencsére nincs semmi probléma, úgy tűnik lesz Botinak cserkészet és helyben katolikus hittan is. Ez azért jó, mert eddig ez havonta egyszer szombaton volt bent a templomban, ami elég nagy plusz volt oda bejárni. Még mindig ott van viszont a sportolás kérdése. Kiderült, hogy lehetőség lenne, hogy járjon lovagolni, de azt mondta, hogy azt nem szeretne. Hát, nagy kár. Pénteken délután megtartottuk Boti szülinapi buliját, és jól sikerült.
Szombaton Móniéknál voltunk egész napos vendégségben, ami szintén nagyon klassz volt. A gyerkőcök is egész jól megvoltak, csak a vége felé kezdett el Boti durcizni, de aztán már hazajöttünk. Vasárnap nagy pihenés volt, délutáni alvással. A misén Virág nagyon nyűgös volt, otthon felejtettük (állítólag) a kedvenc zsebkendőjét, ezért folyton azért nyafogott, hogy menjünk érte haza. Aztán a végén, amikor elindultunk, azért kezdett el nyafogni, hogy maradjunk ott sütizni. Szóval egyáltalán nem lehetett a kedvére tenni. A délutáni alvás után megnéztük a Kozmosz sorozat harmadik részét, ami a Naprendszer belső bolygóiról és azok kutatásáról szól. Nagyon örültem, hogy az egészen friss eredmények, úgymint a Spirit és az Opportunity Mars szondák is szerepeltek benne. A fiúk persze egyből elkezdtek különféle űrszondákat tervezni, aminek örülök.
Végül kiolvastam Baxter Manifold trilógiájának harmadik részét is (Origin), és nagy csalódás volt. Nem is értem, mer az első két rész hihetetlenül jó volt, ez a harmadik viszont nagyon gyenge. A tudományos megoldás, miszerint egy mesterséges hold vándorol az emberlakta univerzumok között, és keveri az emberi faj (pontosabban főemlős fajok) ágainak vérvonalait, szóval ez is kissé gyengécskének tűnt. De az egész nagyon depresszívre sikerült. Az összes szimpatikus szereplő reménytelenségben magányban hal meg, a főhős nem tudja teljesíteni a saját küldetését, szóval a végére az egész totális kudarc. Lehet, hogy az élet és a természet kegyetlen, na de az olvasó kedvéért lehetett volna egy pici optimizmust belecsempészni, esetleg hepi endre kihozni a végét. Olvastam egy recenziót, miszerint a kiadó megvágta a mű végét. Hát, könnyen lehet, mert a történet így tele van elvarratlan szálakkal. Bevallom Baxter -től ennél többet vártam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése