2015. július 7., kedd

Esőnap

Inariban, a Lomakylä kempingben.
Ma komoly esőre ébredtünk. Szerencsére nem fáztunk, hála a nagyon sok magunkra húzott ruháknak, de az eső csak verte, verte a sátort, s ez olyan lehangoló dolog. Hét óra felé mégiscsak erőt vettem magamon, s kikecmeregtem a jó száraz hálózsákomból. S nekiálltam forró kakaót gyártani reggelire. Mostanában ez vált be a legjobban: forró kakaó és tejes müzli beindítja a napunkat.

Eztán legurultunk Ivaloba, ahol sikeresen megtaláltam Finnország legészakibb Sportia üzletét, és ahonnan sikerült elhozni a készleten található egyetlen pót-sátorrudat. Igaz, vagy húsz centivel hosszabb, mint ami a mienkben az utolsókat rúgja, de hát ugye igazán nem válogathattam. Feltöltöttük még élelmiszer készleteinket, és a főzőbe is kaptunk denaturált szeszt, szóval akár sikeresnek is nyilváníthatnám a dolgot, hanem ezután keserves negyven kilométer következett Inariig. Ma ugyanis összesen csak 62 kilométert mentünk, de olyan hideg volt, hogy megálltunk szinte az első kempingben Inariban. (Pedig állítólag van több is.) A házsorunk végén a tó partján egy hidroplán repcsi parkol, amin egy kicsit azért meglepődtem.
Ma találkoztunk egy holland házaspárral. Ők lakókocsival jöttek, és az egyik tóparti pihenőnél szólítottak minket le. Rutinos északjárók lehetnek, mert tavaly is errefelé autóztak, csak azt mondták, hogy akkor 25 fok volt, és nagyon sok szúnyog. Most inkább csak 5 fok van, de legalább a szúnyogok is hibernálódtak. Voltak a Nordkappon is, mesélték, de nagy köd volt, nem láttak semmit. Nem túl motiváló történet...
Ma megpróbálunk mosni, zuhanyozni, sátrat szárítani, regenerálódni, bringát szervizelni. A hajtóművemben valami továbbra is nagyon nyiszog (nem, nem a térdem). Sikerült meghúznom a főtengely kónuszát, de ez egyáltalán nem befolyásolta. Talán a jobb oldali pedál tengelye lehet, ami azért szomorú, mert az tiszta új, és ½ colos pedált sajnos elég nehéz felhajtani, lévén újabban a 9/16 az általánosan használt méret.

Holnap a tervek szerint rátérünk a Karasjok-ba vezető útra, immáron valóban Norvégia felé. Holnap még biztosan nem érjük el a határt, ezért még Finnroszágból jelentkezünk.

Nincsenek megjegyzések: