Mussalo kempingjében
Zsuzsi írja: A mára virradó éjszaka kivételesen meleg volt, köszönhetően a sok felhőnek. Nemhogy az orrom nem fázott, de még a hálózsák cipzárját is ki kellett nyitni. A felhők azonban nemcsak szálldogáltak és melegítettek, de esőterhükkel is jócskán meglocsoltak bennünket. Reggel azonban esőszünetre ébredtünk, sőt, a sátor is száraz volt, így iszonyú gyorsan összecsomagoltunk, és már rohantunk is a komphoz. Amint felhajtottunk, már indultunk is. A másik parton aztán nekiálltunk reggelizőhelyet keresni, amit kábé 5 km után meg is találtunk egy buszmegállóban, ahol pad és esőházikó is volt. Mindkettőt ki is használtuk, mivel a reggeli alatt ismét jó kis zápor kerekedett. Mikorra befejeztük a táplálkozást és összecsomagoltunk, nagyjából el is állt, úgyhogy csak egész picit áztunk meg, az elővigyázatosságból felvett esőnadrágoknak meg se kottyant. Ezen a szigeten nem is néztünk meg semmit, csak igyekeztünk a következő komphoz, aminek menetrendje is volt. El is értük az általunk kiszemelt hajót. 
A következő szigeten megvásároltuk a napi menüt és megtekintettünk egy templomot, ami állítólag Máriáról volt elnevezve, de Máriáról egy kép nem sok, annyi se volt benne. Viszont a szószék mellett vicces módon homokórák voltak elhelyezve, nehogy a lelkész túlzásba vigye a prédikálást. Ja, és ezen a szigeten volt, hogy nem bírtam tovább elviselni az esőnadrágot, így előkerült ismét a bicós röivdnadrág. Csodálkoztunk is, hogy hova lett az egész napos eső, amit ígértek... A táj gyönyörű volt, a napocska is sütött, róttuk a kilométereket, gyűrtük a kompokat. A legviccesebb az a komp volt, amelyik összesen egy nénit hozott a túlpartról, és rajtunk kívül egy autót vitt csak át... Azért persze a legtöbb kompon többen is voltak, és a két utolsónak menetrendje is volt, úgyhogy nagyon gyúrtunk, hogy elérjük a csatlakozásokat. Több biciklist le is hagytunk ebbéli igyekezetünkben, és így elsőként értünk a kempingbe, ahol ki is választottuk a LEGJOBB sátorhelyet, nyugatra a tengerre néz... Puhának nem puha, mert kavics és szikla az alja, de remélhetőleg állni fog, amikor majd szakad az ár és dühöng a szél és nekiront a sátornak. A főpróba ebből már meg is volt, miközben vacsiztunk.
Összességében egy nagyon szép napot töltöttünk ismét a nyeregben (meg a kompokon), és a várakozásokkal ellentétben alig áztunk meg, sőt, a magam részéről olyan barna vagyok, mint amilyen még sohase voltam.
Csabi írja: A mai napon a táv majdnem egyharmadát különböző kompokon tettük meg, így tulajdonképpen elég laza napunk volt. Mindezek ellenére alaposan elfáradtunk, mert a szigeteken nagyon hullámzott az út, és meredek emelkedőkön kellett tekerni, ha nem is magasra. Nagyon szép helyen találtunk szállást Mussalo kempingjében. Nagyon csodálkozom, hogy szinte sehol sincs hirdetve, hogy itt kemping van, még az úton sem volt tábla, ami jelezte volna, mégis teljesen tele van egy hatalmas tábor terület. Igaz, a legtöbben itt is lakókocsiznak, mint a többi táborhelyen, ahol jártunk. Meg is állapítottunk, hogy úgy tűnik, a sátorozás igencsak kiment már a divatból. Nem baj, nekünk igen kiválóan bevált.
Holnap végéhez ér kirándulásunk. A tervek szerint az utolsó ötven-hatvan kilométert kényelmes tempóban tesszük meg, s megtekintjük Naantali történelmi városrészét. Ezután Turkuban megpróbálunk valami vonatot fogni Tampere felé, hogy estére már saját ágyunkban hajthassuk álomra fejünket otthon, Kangasalában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése